A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Rákosi Judit - Mozsgai Katalin (ÖKO Rt.): A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvalósításának gazdasági feltételrendszere
11 hosszú távon a megfelelő földhasználati arányok kialakítására vonatkozó komplex piaci alapú gazdasági ösztönző rendszer megalapozása (kvóta rendszer megvalósítása) (6) egyéb (pl. gazdasági célú tározás, hajózás) vízhasználatokra új gazdasági szabályozó eszköz bevezetése, az erre irányuló vizsgálatok eredményének függvényében. 5. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kedvező társadalmi-gazdasági hatásai A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljainak elérése az ökológiai célokon túl jelentősen hozzájárul – rövid és hosszú távon egyaránt – a gazdasági, társadalmi fejlődéshez. Sok térségben egyenesen az egyik kitörési pontot jelenti (pl. viziturizmus fejlesztése, a termálvizek költséghatékony felhasználása). Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek jelentős hatása van az agrárgazdaságra. Mind a vízvédelmi puffer-sávval, mind a művelési ág, illetve művelési mód váltással összefüggő intézkedések biztosítják azokat a közösségi környezeti, tájfenntartó szolgáltatásokat, amelyek indokolják, hogy a mezőgazdasági termelők agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesüljenek. Ezen intézkedések megvalósítása minden olyan gazdálkodó érdeke, akinek magas környezeti potenciállal rendelkező területe van, viszont (ettől nem függetlenül) a szántóföldi növénytermesztésben a földje kevésbé jó adottságokkal rendelkezik. A Vízgyűjtőgazdálkodási Terv elősegíti a természeti adottságoknak jobban megfelelő, azzal együttműködő gazdálkodás kialakulását és fennmaradását. A VKI miatt szükséges területhasználati alkalmazkodás elemeinek döntő többsége a Víz Keretirányelvtől függetlenül is szükséges lenne, pont az érintettek hosszú távon is életképes mezőgazdasági tevékenységének fenntarthatóságának érdekében (pl. talajeróziót csökkentő, vízvisszatartást elősegítő intézkedések). Meghatározó szerepe van a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltaknak az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében, mérséklésében, ami jelentős gazdasági-társadalmi előnyt jelent. Az intézkedések jellemzően pozitív térségfejlesztési, népességmegtartó hatással rendelkeznek (pl. turizmus, rekreáció fejlődése, a foglalkoztatottság növelése, ingatlanok értékének növekedése). Számos intézkedés közvetlenül javítja a közegészségi helyzetet, illetve csökkenti a közegészségügyi kockázatokat (pl. szennyvízkezelés fejlesztése, ivóvízminőség-javítás, trágyatárolás korszerűsítése). Hosszú távon a vízkészletek megőrzése, a terhelések csökkentése eredményeként vízhasználatok lehetőségei javulnak, illetve bővülnek. Sok esetben a gazdálkodók költségei csökkennek (pl. víztisztítási költségek), de más esetekben az új követelményekhez való alkalmazkodás költségekkel, illetve a közszolgáltatásoknál (pl. ivóvíz, szennyvíz) díjemeléssel jár. Éppen ezért a kitűzött célok elérésének és a szükséges intézkedések megvalósításának ütemezése a gazdálkodók, önkormányzatok és a költségvetés teherviselő-képességének, valamint a lakosság fizetőképességének a figyelembevételével történt. Mindezen gazdasági vizsgálatok az intézkedési programokról való döntések megalapozását szolgálták.