A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Rákosi Judit - Mozsgai Katalin (ÖKO Rt.): A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvalósításának gazdasági feltételrendszere

8 akár 20-30%-al is csökkenhet. Az állóvizekre vonatkozóan is a hidromorfológiai

beavatkozások közel 80 milliárd forintba fognak kerülni. Az agrár-intézkedéseket érintő teljes forrásigény 2027-ig két EU költségvetési időszakra

mintegy 515 Mrd forint, amely összeg a vízvédelmi területek lehatárolásával pontosodni fog.

A tervezett forrásigény a 2007-2013 időszakra becsült VKI célú ÚMVP forrásoknál kevesebb

ugyan, azonban a források jelentős részét kitevő agrár-környezetvédelmi intézkedések

jelenlegi összege nem minden célprogram esetében VKI szempontok szerint kerül

felhasználásra, ezért a jövőben a vízvédelmi zónarendszerre vonatkozó intézkedések

hangsúlyosabb támogatása szükséges, kiemelten az erdő-, gyep- és vizes élőhely művelési

ágváltások, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése. Az 1. ábra a beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költségének régiós

bontását (2) mutatja be, amely a jó állapot/potenciál eléréséhez szüksége 2014-2027 között: A forrásigény régiók szerinti megoszlása mutatja, hogy a legtöbb fejlesztéssel az Északalföldi régió érintett, illetve jelentős még az Észak-magyarországi, Dél-alföldi, valamint a

Dél-dunántúli régió részesedése is. 1. ábra: A régiók beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedéseinek költsége A 2. ábra a fizetőképességet vizsgálja, a fejlesztési igényt a területi GDP arányában mutatja

be (2). Ebből az a következtetés vonható le, hogy a VKI miatt fejlesztési szükséglet a

legfejletlenebb, legszegényebb régiókban jelent nagyobb terhet. Összességében

megállapítható, hogy a mintegy 14 évre vonatkozó fejlesztés az 1 évnyi GDP 8-11% körül

alakulnak a fejletlenebb régiókban, míg ez az arány a fejlettebb régiókban 1-4%.