A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Nagy Tamás (ADUKÖVIZIG): Tavak a múltból - A geomorfológiai helyzet és a tavi litofáciesek kapcsolatának nyomozása a süttői pleisztocén korú édesvízi mészkő előfordulások területén

3.4. ábra. A „nádas bucka" fácies képződési környezete. Sokféle bucka típus figyelhető meg az édesvízi mészköveknél. A travertino bucka megnevezést akkor használjuk, ha a képződés során jelentős topográfiai magasságkülönbség lép fel. Ilyen buckák lehetnek: „feltöredezett hátak", „nádas buckák", egyenletes lejtők esetében úgynevezett lejtő buckák (Herlinger 1981.), és teraszos lejtőknél a terasz buckák (Chafetz-Folk 1984.). Képződésük hegyoldali lokális progradáció eredménye. A nádas bucka fáciesnél a nádas széles körű elterjedése és a kristályos kéreg hiánya azt tükrözi, hogy a bucka formákat alacsony intenzitású vízfolyások hozták létre. A vékony lemezes travertino megjelenése a nádak között sekély stagnáló vízre utalhat. A fenti tulajdonságok kialakulása az alábbi néhány dolognak köszönhető: A forrás által való víz utánpótlás korlátozott és szeszélyes, ennek következtében csak kis mértékben fedi víz a felszínt, vagy csak kisebb mélyedéseket tölt ki. A forrásvíz az esővízzel és a talajvizekkel keveredve felhígul, csökken az oldott anyag mennyisége, tehát csökken a kicsapódás mértéke. A források általában a hegyoldal talpához közel erednek. Helyileg a bucka tetők erodálódhatnak, karsztosod hatnak és felszínükön paleotalajok alakulhatnak ki. III. -stagnáló medence és "mikrobiális bozót", IV. -teraszos lejtő (Li Buo-Riding, R. 1998)