A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Nagy Tamás (ADUKÖVIZIG): Tavak a múltból - A geomorfológiai helyzet és a tavi litofáciesek kapcsolatának nyomozása a süttői pleisztocén korú édesvízi mészkő előfordulások területén

Tavak a múltból - A geomorfológiai helyzet és a tavi lithofáciesek kapcsolatának nyomozása a süttői pleisztocén korú édesvízi mészkő előfordulások területén Nagy Tamás geológus (Msc.) A dolgozat célja a Süttőtől délre húzódó édesvízi mészkő kibúvások lithofácieseinek azonosítása, ezek elterjedésének, valamint egymással és a jelenlegi geomorfológiai viszonyokkal való kapcsolatának elemzése, s a fentiek alapján az édesvízi mészkő képződés környezetének rekonstrukciója. 1. Az édesvízi mészkövek képződése Az édesvízi mészkövek képződése, és megjelenési formái a lejtő-típusú édesvízi mészkövek leírása során kerülnek bemutatásra, mert a végzett vizsgálatok főleg erre a típusra vonatkoztak (Scheuer-Schweitzer 1986). Lejtő-típusúként különíthetők el azon édesvízi mészkövek, amelyek az erózióbázis felett fakadó forrásokból válnak ki, s lerakódásuk a vízkilépés alatti lejtős felszínen történik. Ezen típusú édesvízi mészköveknél nagyfokú változékonyság figyelhető meg. Ennek oka, részben az, hogy a mészköveket létrehozó források igen eltérő típusúak, és a lejtő felszínének is változatosak az adottságai. A lejtő-típusú édesvízi mészkövek különböző mésztartalmú forrásvizekből válhatnak ki. Vannak oldott anyagokban és gázokban nagyon gazdagok, amelyeknek a karbonát-képző kapacitása nagy. Ennek következtében a forrás közvetlen környezetében azonnal intenzív mészfelhalmozódás történik. A kémiailag nagy labilitás következtében a kémiai egyensúly a felszínre lépés pillanatában megbomlik, s azonnal megkezdődik a kiválás. Ez a folyamat addig fokozódhat, amíg a forrásnak saját üledékanyagán kell áttörnie, és ilyenkor jellegzetes formaelemek alakulhatnak ki (forrástölcsérek, forráskráterek, forrástavak). A szerkezetek bonyolultságát fokozhatja a szökevény források létrejötte, melyek az eredeti koncentrált forrás szétbomlása által alakulhatnak ki. Ezek az eredeti feltörési helytől, hosszabb-, rövidebb utat megtéve, távolabb bukkannak ki a mészkőből, és ott történik meg a mész felhalmozódás. Kisebb oldott anyag tartalmú forrásoknál (1000 g/l) csak egy bizonyos hosszúságú út megtétele után történik meg a kicsapódás. Az ilyen típusú forrásvizekből képződött édesvízi mészköveknél a közvetlen és elsődleges mészkiválás alárendelt, inkább a másodlagos vagy összetett kiválási módok a jellemzőek. A növényzet szerepe jelentős, mivel a kis karbonát-kapacitás következtében jól meg tudnak telepedni a növények, amelyek elősegítik a mész kicsapódást. Az ilyen édesvízi mészkövek lazák, törékenyek, porózusak, nagy tömegben találhatók bennük növénymaradványra visszavezethető szerkezetek (lenyomatok, csöves pórusok és likacsok).