A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kucsara Mihály - Gribovszki Zoltán - Kalicz Péter (NYME EMK): A Fertőrákosi Biológiai Szűrőmező vízháztartása

13 6. táblázat. Szivárgási tényezők az egyes kutakban Szivárgási tényező (

k

) értékek (m/nap) Kút jele k1 k2 k3 1. 9,39 9,09 19,66 2. 7,70 7,00 21,83 3. 2,50 6,29 18,47 4. 0,25 0,71 5. 24,90 84,19 49,45 6. 323,44 496,00 7. 1,10 A szivárgás a Darcy-tövény segítségével számolható. vAQ ds

dh

kIkv Ahol a talajban szivárgó víz sebessége (v) arányos a hidraulikus gradienssel (I), azaz az adott áramlási szakaszon (ds) érvényesülő nyomásveszteséggel (dh), valamint a talajra jellemző

arányossági tényezővel (k). A szivárgó hozam (Q) pedig a szivárgásra merőleges

keresztmetszet (A) és a Darcy-féle szivárgási sebesség (v) szorzata. (Kovács, 1972). A vízszintkülönbségek és a szivárgási tényező felhasználásával számítható, illetve becsülhető a

szivárgó víz hozama és adott időszakra vonatkoztatott mennyisége. Ilyen kalkulációt a

szűrőmező két hosszanti oldalára készítettünk. -40-30-20-10

0

10

20

30

7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.

Szivárgás hozama, Q(m

3

/nap) 12. ábra. A két szűrőmező közötti átszivárgás hozamainak idősora. A szennyvíztisztító szűrőmezőjének jobb oldalán, azaz a két szűrőmező közötti, mintegy

négyszáz méteres szakaszon átszivárgó vizek mennyiségének alakulását a 12. ábra

szemlélteti. A szivárgás irányát és hozamát az 1-es és 2-es kutak, valamint a szűrőmezők

vízállásai alapján határoztuk meg. A kutak és a szűrőmezők vízállás adatai szerint a 2-es kút

inkább a Rákos-patak szűrőmezőjének, az 1-es kút pedig a szennyvíztisztító szűrőmezőjének

vízjárását követte. A két nyár kicsit eltérő volt ugyan, de talán lehet azt mondani, hogy a