A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Clement Adrienne (BME): Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség-szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében
szennyezések mellett egyéb hatások (ipari szennyvíz, belterületi lefolyás, illegális szennyezések, feliszapolódás, belső terhelés) is felelősek, a továbbiakban csak a szennyvizekre és a mezőgazdasági tápanyagterhelés mérséklésére vonatkozó intézkedési programokat emeljük ki. 3. A felszíni vizek tápanyagterhelésének csökkentésére irányuló intézkedések a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben 3.1 Az intézkedések típusai A célkitűzések elérését akadályozó emberi hatások számbavétele volt az alapja az intézkedési programok tervezésének, melynek eredményeként készült el Magyarország első vízgyűjtőgazdálkodási terve (VGT). A terv tartalmazza (i) a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); (ii) a környezeti célkitűzéseket, illetve (iii) a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható további két tervezési ciklusra (2021-ig, illetve 2027-ig), és a célkitűzések enyhítésére is van lehetőség. Az indokok lehetnek természeti, műszaki és gazdasági (társadalmi) jellegűek. A finanszírozási források hiánya, megfizethetőségi problémák indokolhatják az időbeni mentességet, a célkitűzés enyhítéséhez azonban ez nem elfogadható ok (VKKI, 2010). Az intézkedéseknek két típusát különböztethetjük meg. Az alapintézkedéseket (EU irányelvek, hazai működő jogszabályok) és az ezeket segítő intézkedéseket (pl. támogatás, ösztönzés) kötelező megvalósítani. Kiegészítő intézkedések akkor szükségesek, ha az alapintézkedésekkel nem lehet elérni a célokat. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés elsősorban a kiegészítő intézkedésekről szólt, mivel az alapintézkedésekre országos programok már rendelkezésre állnak (pl. az Ivóvízminőség javító Program, a Szennyvíz Program). Az intézkedési programok fontos elemei azok a szabályozások (új jogszabályok, vagy meglévők módosítása), melyek a műszaki intézkedések megvalósulását lehetővé teszik. A VGT tartalmazza a célok elérését biztosító intézkedések víztestenkénti listáját. Hangsúlyozzuk, hogy a terv koncepcionális jellegű, az intézkedési csomagokon belüli választás (például a környezeti és gazdasági szempontból legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása) a későbbi tervezés során (megvalósíthatósági tanulmányok) kell, hogy megtörténjen. Fontos, hogy az intézkedési programban csak vizek állapotát javító intézkedések lehetnek. A célok elérése kivételes esetben meghiúsulhat, de a jó állapot nem romolhat a felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások, illetve új emberi tevékenységek (pl. infrastruktúrális projektek) hatására. Ebben kategóriába tartozik azoknak az új szennyvíztelepeknek a létesítése is, melyek a felszíni befogadókra nézve a tisztított szennyvíz bevezetés miatt többletterhelést okoznak. 3.2 Szennyvíztisztítás és –elhelyezésre vonatkozó intézkedési programok A Szennyvíz Program a VGT legfontosabb és legnagyobb költségű alapintézkedése 7 . Célja az EU által kötelezően előírt Városi Irányelvvel (91/271/EK) összhangban - hogy megoldja a 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb települések csatornázását és megfelelő szennyvíztisztítását. Az Irányelv jogharmonizációja 2002-ben megtörtént. A kapcsolódó határértékrendszer a tisztításra vonatkozó technológiai, területi és egyedi határértékek alkalmazását írja elő 8 . A technológiai határértékek szervesanyag és lebegőanyag eltávolítást, 7 A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft (VKKI, 2010). 8 A kibocsátási határértékek alkalmazásának szabályait a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet, a határértékeket a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet adja meg.
