A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán - Kucsara Mihály (NYME EMK) - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Szűrőmező szükségessége és lehetősége a balfi szennyvíztisztító telep kiegészítésére
10 7. táblázat. Az érkező és a tisztított szennyvíz lebegőanyag tartalma Év Tisztítatlan (érkező) szennyvíz Tisztított szennyvíz Minta Min Max Átlag Medián Minta Min Max Átlag Medián 2005. 24 240 1660 590 540 24 0 80 17 18 2006. 33 270 840 438 420 33 0 95 21 20 2007. 35 210 640 387 370 37 0 25 10 10 2008. 33 270 760 484 440 36 5 40 18 15 2009. 30 300 920 595 600 31 10 45 20 15 A fertőrákosi tisztított szennyvíz lebegőanyag tartalma 15-20 mg/l-es tartományban változott a 2004-2006-os időszakban. A szűrőmezőre vezetve a lebegő anyag konventrációja 20 mg/l körüli értékre nőtt és az adatok varianciája is növekedett, majd a szűrőmező végére a lebegő anyag tartalom alig 5-10 mg/l-es értékre csökkent és az értékek szórása is kisebb lett. A lebegőanyag vonatkozásában a balfi tisztított szennyvíz tökéletesen megfelel a jogszabályi elvárásoknak. 3. Vizes élőhelyek alkalmazhatósága a tisztított szennyvíz utótisztítására A környezetvédelem, s azon belül a vízvédelem egyik legfontosabb kérdésköre, – nemcsak hazánkban, de szerte a világon –, a szennyezett vizek tisztítása, valamint a tisztítási hatásfok növelése. E cél elérését szolgálhatják a természetes módon létrejött, vagy mesterségesen kialakított vizes élőhelyek, amelyeknek élővilága az anyagcsere-folyamatok során felhasználja, mintegy feldolgozza (elbontja, eliminálja, abszorbeálja) a különféle szervetlen és szerves szennyező anyagokat. Mindez a vízinövények természetes fiziko-kémiai és biológiai folyamatai révén valósul meg. A különféle vizes élőhelyeknek a tisztított szennyvíz utótisztítására való alkalmazhatóságával számos hazai és külföldi publikáció foglalkozik. Ezek helyett jelen dolgozatban csak a fertőrákosi szűrőmezőn szerzett tapasztalatokról szólunk, mivel az azonos befogadó, s az azonos környezeti körülmények miatt, ezek a leginkább adaptálható tapasztalatok. 2004-2005-ben a fertőrákosi szűrőmező próbaüzeme során észlelhető vízminőségi folyamatokat az MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás munkatársai is vizsgálták (Dinka, Ágoston-Szabó, 2006). Két hónaponkénti mintavételezéssel a szűrőmező elején és végén vett felszíni és intersticiális (az üledékrétegekben lévő) víz kémiai jellemzőit határozták meg, s hasonlították a Virágosmajori-csatornából vett mintákhoz. Eredményeik alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a szűrőmező a szennyvíztisztítóból érkező tisztított szennyvízből képes eltávolítani a nitrogént, a foszfort és a szerves szenet. A 2004. május és 2008. november között időszakra vonatkozóan foglalkoztunk a fertőrákosi szűrőmező működésével, egyrészt a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által rendelkezésünkre bocsátott adatsorok, másrészt a saját terepi adatgyűjtésünk feldolgozása révén. Vizsgáltuk a szűrőmező próba és kísérleti üzemét (Gribovszki et al., 2006) és az azt követő időszakot (Gribovszki et al., 2008) is. E tanulmányokban foglalkoztunk a szűrőmező terhelésének és működési hatékonyságának számszerűsítésével is. A szűrőmező tápanyag terhelésének számítására a szennyvíztisztító telepről távozó tisztított szennyvíz, valamint a szűrőmezőről a lecsapoló zsilipeken távozó víz, próba és kísérleti üzemi időtartamára (2004. 05. 01 – 2006. 10. 31.) vonatkoztatott átlagos mennyiségi és
