A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán - Kucsara Mihály (NYME EMK) - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Szűrőmező szükségessége és lehetősége a balfi szennyvíztisztító telep kiegészítésére
8 három évben elég jól megfelelt. Az adatok csak egy-két esetben haladták meg a határértéket, annak ellenére, hogy a tisztítatlan szennyvíz ammóniatartalma egyre magasabb lett. 5. táblázat. Az érkező és a tisztított szennyvíz ammóniatartalmának (mg/l) jellemző értékei Év Tisztítatlan (érkező) szennyvíz Tisztított szennyvíz Minta Min Max Átla g Medián Minta Min Max Átlag Medián 2005. 46 42,5 122,1 78,49 73,5 46 0,15 26,0 3,16 0,76 2006. 43 57,6 166,1 97,12 90,6 45 0,15 50,5 8,48 2,70 2007. 47 50,6 164,1 101,08 96,5 49 0,02 16,2 0,79 0,33 2008. 46 66,6 227,4 130,3 127,9 47 0,04 2,3 0,33 0,20 2009. 40 45,9 249,0 113,3 107,6 40 0,03 25,0 1,82 0,24 A 2005-ös és 2006-os évben volt egy-egy olyan időszak, amikor feltehetően valamilyen technológiai probléma miatt, heteken keresztül sem sikerült megfelelő határértéket produkálni. A Fertő-tó vizében az ammónium-nitrogén tartalom a kibocsátott szennyvíz ammóniumnitrogén tartalmához képest elhanyagolhatóan kicsi (mivel a tóvízben inkább a nitrát-nitrogén a jellemző) és az utóbbi időben csökkenő trendet mutat (Pannonhalmi, 1999). A Fertőrákosi szűrőmező vizsgálatához kapcsoltan a Virágosmajori-csatorna ammónium-nitrogén értékét vizsgálva megállapítható volt, hogy a csatorna vizében az ammónium nitrogénforma nem, csak a teljesen oxidált nitrát nitrogénforma található meg. A fertőrákosi tisztított szennyvíz ammónium-nitrogén tartalma átlagosan 0,4 mg/l-es értékkel (0,1-10 mg/l–es tartománnyal) volt jellemző, ami hasonló a balfihoz. A fertőrákosi szűrőmezőn az ammónium nitrogénforma a szűrőmező elején megemelkedett 6,9-8,4 mg/l-ig, majd a szűrőmező végére az ammónium koncentrációk drasztikusan 0,06-0,07 mg/l-re csökkentek. 2.7. A szennyvíz öP tartalma A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvizek foszfortartalmát illetően két kiugróan magas adatot lehet megemlíteni, a 2005. március 22.-i 70,4 mg/l és a 2007. március 30.-i 54,4 mg/l értéket. E kiugróan magas adatok nélküli éves átlag 2005-ben és 2007-ben is 9,6 mg/l lenne. 2008-ban viszont, annak ellenére, hogy nem voltak szélsőséges értékek, az átlag mégis elérte a 11 mg/l-t. Azt lehet mondani, hogy a tisztítatlan szennyvíz foszfortartalma jellemzően 5 és 30 mg/l között változik. A tisztított szennyvíz foszfor adatai közül az értékelésből kiemelhető a 2009. június 30.-i 24,1 mg/l, amely nyilvánvalóan hibás érték. Ha a követő legnagyobbat, a 4,4 mg/l-es adatot tekintjük a 2009. évi maximumnak, akkor az átlag 1,8-ről 1,3-re változik (6. táblázat). A foszforkoncentráció határértéke 1 mg/l, amelynek a szennyvíztisztító az utóbbi két évben az átlagos értékkel sem felelt meg, bár a mediánok azt mutatják, hogy a mintáknak nagyjából a fele azért megfelel. Ez az eredmény egyébként a jelenlegi üzemmenettel, amely tudomásunk szerint, egy viszonylag egyenletes és sablonos vasszulfát adagolással jellemezhető, tulajdonképpen jó eredmény. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz mennyiségének és foszforkoncentrációjának figyelembe vételével minden bizonnyal lehetne javítani a foszfor eltávolításának hatékonyságát.
