A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán - Kucsara Mihály (NYME EMK) - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Szűrőmező szükségessége és lehetősége a balfi szennyvíztisztító telep kiegészítésére
5 A Fertő-tó pH-ja általában 8,0 felett van. A tóvíz erősen alkáli jellegű (Pannonhalmi, 1999). Megjegyzendő, hogy a nádasok közötti csatornákban lévő víz pH-ja általában magasabb (8,18,2), mint a nádasok belsejében lévő vízé (7,5-7,6-os pH érték). A fertőrákosi szűrőmező vizsgálatához kapcsoltan a Virágosmajori-csatorna pH értékét is mértük, amely a 2004-2006os időszakban általában 7,8 és 8,2-es érték között változott. A pH-ra vonatkozóan tehát megállapítható, hogy a tisztított szennyvíz és a Fertő-tó értéktartományai között nincs lényegi különbség. 2.3. A szennyvíz elektromos vezetőképessége Az elektromos vezetőképesség ugyan nem szerepel a határértékek között, de egy olyan fizikokémiai összegző paraméternek tekinthető, amellyel bizonyos mértékben jellemezhető a szennyvíztisztítás hatékonysága is. A tisztított szennyvíz elektromos vezetőképességének tartománya (1125-1806 S/cm) tulajdonképpen úgy változik a tisztítatlan tartományához (1100-2990 S/cm) képest, hogy annak alsó felére redukálódik. 2. táblázat. Az érkező és a tisztított szennyvíz elektromos vezetőképessége ( S/cm) Év Tisztítatlan (érkező) szennyvíz Tisztított szennyvíz Minta Min Max Átlag Medián Minta Min Max Átlag Medián 2005. 46 1100 2990 1820 1799 46 1131 1607 1428 1441 2006. 45 1629 2480 1874 1833 46 1266 1638 1464 1461 2007. 51 1230 2150 1811 1805 51 116 6 1610 1416 1400 2008. 49 1653 2845 2058 2085 49 1125 1806 1572 1593 2009. 42 1645 2671 2066 2042 42 1218 1806 1625 1630 A Fertő vizének nátrium-hidrogénkarbonátos típusa miatt a tavat „szikes” tóként szokták jellemzik. A víz összes sótartalma nyári hónapokban meghaladhatja a 2000 mg/l értéket is (Pannonhalmi, 1999). Csapadékos időszakokban viszont a tóvíz sótartalma az előbbi érték felére, vagy még kisebb értekre is csökkenhet. A vezetőképesség értékek a sótartalomra adnak útmutatást. A Fertőhöz hasonló hidrogénkarbonátos és kevert anion típusú vizeknél a 20 ºC-ra számított vezetőképesség értékeket 0,63 és 0,80 közötti értékkel szorozva kaphatjuk a sótartalmat mg/l-ben (Németh, 1998). A fertőrákosi szűrőmező vizsgálatához kapcsoltan a Virágosmajori-csatorna vezetőképességét is mértük, amely szerint a 2004-2006-os időszakban az 700 és 1500 S/cm között változott. A fertőrákosi tisztított szennyvíz vezetőképessége 1400-1700 S/cm-es tartományban változott. A szűrőmezőre vezetve a vezetőképesség stagnálása, majd a szűrőmező közepétől jelentős süllyedése, valamint varianciájának növekedése következett be, s a szűrőmező végén a 700-1400 S/cm-es tartományban volt mérhető. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Fertő vizéhez való hasonlításban már a tisztított szennyvíz vezetőképessége sem mutat különösebb eltérést, egy szűrmező hatására pedig azzal teljesen azonossá válhat.
