A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról

3 ősztől tavaszig felhasznált nagyobb mennyiségű metabolikus energia /Dinka-Szeglet 1999/ következménye. Az egészséges (vitális) rizóma és a hajtástömeg aránya az egészséges

állományokban 2,1-3,5 a degradálódóban pedig 3,5-7,5. Vizsgálataink alapján nem csak

azt állapítottuk meg, hogy azonos időpontban az egészséges és pusztuló nádasok

különbözőek, hanem azt is, hogy ugyanazon helyen pl. két követő évben elsősorban a nád

földfeletti részeinek jellemzői között szignifikáns eltérések lehetnek (biometriai jellemzők,

produkció értékei) (1. tábl.). 1. táblázat A nád morfometriai jellemzői és biomasszája e

gészsé

ges pusztuló 1996 1997 1996 1997 Földfeletti rész H

ajtáshossz cm 218,37 b 207,4 b 174,3 a 144,8 a H

ajtássűrűség db/m

2 141,3 b 98,3 a 116,3 ab 99,3 a H

ajtástömeg kg/m

2 2,01 c 1,15 b 0,92 ab 0,58 a avas nád kg/m

2 2,51 b 2,05 ab 1,97 ab 1,46 a összes földfelet

t

i kg/m

2 4,52 c 3,20 b 2,89 ab 2,04 a LAI m

2

/m

2 5,69 b 3,27 a 3,03 a 2,09 a Földalatti rész Élő földalatti kg/m

2 2,44 a 2,42 a 2,15 a 2,77 a Élő rizóma kg/m

2 1,90 a 1,81 a 1,41 a 1,85 a b

omló földalatti kg/m

2 2,34 a 2,75 a 1,99 a 2,90 a összes földalatti kg/m

2 6,36 a 6,02 a 5,07 a 6,48 a (a betűk a szignifikáns különbséget jelölik P= 0,05)  A pusztuló nádas üledékében (felső 10 cm-es rétegében) szignifikánsan nagyobb a szervesanyagtartalom, ennek következtében a C, N és S koncentrációja is nagyobb. A

pusztuló és egészséges nádas üledékének P koncentrációjában lényeges különbség nincs. A pusztuló nádasban az üledék redoxpotenciálja -150-(-200) mV-t is eléri, amely már redukált

(anaerob) viszonyokat teremtve elsősorban a nádmentes területeken kedvezőtlen

biogeokémiai folyamatokat indikál.  A pusztuló nádasok üledékében az intersticiális víz alacsonyabb redox potenciáljának

következtében a redukált állapotú elemek is nagyobb koncentrációban fordulnak elő (pl. a

S

2, NH

4

+

). Az egészséges nádasokban a nád hatékonyabb oxigéntszállító képessége révén a

redukált vegyületek oxidációjának és ezáltal az üledék detoxifikációjának kedvez. - A náddal nem boritott és boritott mintavételi helyek különböző üledék mélységéből származó

intersticiális víz vizsgált paraméterei lényegesen eltérnek egymástól. A nádhajtások közötti

mintavételi helyeken az intersticiális víz vezetőképessége, a klorid, a szulfid, a nátrium, az

ammónium, a kálium, a magnézium, a kalcium koncentrációja kisebb, a szulfát

koncentrációja pedig nagyobb, mint ugyanazon a mintavételi helyen, a nádmentes foltokból

származó mintákban. Az általunk vizsgált mintavételi helyek nádhajtások közötti és a

nádmentes foltokból származó intersticiális vízének fizikai és kémiai tulajdonságai közötti

eltérés azt igazolja, hogy a vízi makrofitonok befolyásolják az intersticiális víz kémiai

tulajdonságait, amely eltéréseket a vizi ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmának

becslésénél célszerű figyelembe venni.  A nádasban a felszíni és az intersticiális víz tulajdonságainak évszakos változása évről évre

eltérő. Közepes vízjárású évben (1994) a nádasok víze a nádas állapotával egyezően csoportosul: a pusztuló nádasok vize egy hasonlósági csoportot képezve elkülönül az

egészséges nádas vízétől (4. ábra). Magas vízjárású évben (1996) ugyanezen mintavételi

helyek csoportulása (hasonlósága) a vízkémiai paraméterek alapján a mintavételi helyek

térbeli elhelyezkedése szerint jött létre, és nem volt összefüggésben a nádas állapotával (4. ábra).