A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Berczik Árpád - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): Az MTA Magyar Dunakutató Állomás fertői hidrobiológiai kutatásairól
7 Andrikovics 1975-ben belső tavak hínárállományainak gerinctelen együtteseit hasonlította össze, megállapítva az egyes tavak közötti különbözőségeket (Andrikovics 1980/81). Padisák 6 belső tó algatársulásainak évszakos változásait értékelte (Padisák 1983). Buczkó 4 belső tó perifitonjának algológiai analízisét végezte el (Buczkó 1989). E vizsgálatok is egyértelműen kimutatták a vízterületek biológiai különbözőségeit. Üledék- és vízkémiai vizsgálataink alapján a tó vizsgált vízterületei 4 jól elkülönülő csoportba sorolhatók. A vízterületek különböző jellegét tükröző (részben töredékes), más szerzőktől származó kémiai és biológiai (elsősorban algológiai) adatok alapján bizonyos fokig eltérő csoportosulások ismerhetők fel. A hidrológiai paraméterek figyelembevételével ismét más csoportok különülnek el. A különböző rendező elvek szerint tehát, bizonyos átfedésekkel, eltérően csoportosíthatók a vízterületek. Mindezek egyértelműen utalnak a Fertő vízterületeinek idő- és térbeli változatosságára, változékonyságára. Megállapítottuk továbbá, hogy a Fertő hidroökológiai viszonyait alapvetően befolyásoló két emberi beavatkozás: a különböző érdekeket (vízminőség védelem, természetvédelem, nád- és halgazdálkodás, üdülés, hajózás) máig sem kellően összehangoló vízszint szabályozási rend és a nagyüzemi nádaratás bizonyos következményei. Ismételt és nagyszámú vizsgálataink mérési adatsorai jelentős részben bázisadatul is szolgálnak a természeti értékmegőrzéssel harmonizált teljes körű hasznosítás alapelveinek és gyakorlatának megalapozásához. Kitekintés A Fertő limnológiai egyedisége, sajátosságainak sokszínűsége, az őt körülvevő térséggel együtt adja a Fertő-táj természeti-gazdasági-társadalmi értékének teljességét. A természeti és kulturális értékmegőrzés, restaurációs kötelezettségek és az ezekkel harmonizálandó hasznosítási törekvések (vízi vonatkozásban a nád- és halgazdálkodás, a rekreáció, az ökoturizmus) vagy bármiféle beavatkozás különlegesen körültekintő együttgondolkodást tesz szükségessé, amelynek feltételeit ma nem mondhatjuk egyértelműen biztosítottnak. Aktivizálni és bővíteni kívánatos azokat a magyar, valamint magyar-osztrák interdiszciplináris fórumokat, amelyek a konstruktív együttgondolkodást segítik. Az együttes gondolkozásra nemcsak a két ország nemzeti parkja, vagy az ugyancsak közös világörökségi státus kötelez. Köszönetnyilvánítás Kutatómunkát anyagilag is lehetővé tette az MTA és az UNESCO, valamint az elnyert pályázatok sorában kiemelten az EU-EUREED I. és II. program, továbbá az MTA AKP, az OTKA, az OKTKP, a KAC, az MTA-KvVM és az NKFP (Széchenyi) projekt. – Eddigi munkánk során a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága mellett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mindenkori segítő készségét is élveztük. Végül, de nem utolsósorban különleges köszönetünket fejezzük ki a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Szervezetének, annak mindenkori vezetőinek, hogy kezdettől folyamatosan figyelemmel kísérték tudományos tevékenységünket, és lehetővé tették, hogy a Társaság Soproni Ankétjain, érdeklődök széles köre előtt, szinte folyamatosan ismertethettük kutatási eredményeinket.
