A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Ágoston-Szabó Edit - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A nádasok intersticiális vízének szulfát és szulfid koncentrációja a Fertőn

11 fluctuation on the spatial dynamic of the water chemistry at Lake Fertő/Neusiedler See. Limnologica. 34 (1-2): 48-56. Dinka, M., Szeglet, P. (2001): Some characteristics of reed (Phragmites australis /Cav./Trin ex Steudel) that indicate different health between vigorous and die-back stands. Verh. Internat. Ver. Limnol. 27: 3364-3369. Dinka, M., Szeglet, P., Szabó, I. (1994): Environmental effects and the degradation of reed stands in Lake Fertő/Neusiedler See. (Effects of interaction between eutrophication and major environmental factors on the ecosystem stability of reed vegetation European land-water ecotones. In: Reednews the Newsletter of the EC-EUREED Project, Participant 6. Heteren, 3: 96-106. Fürtig, K., Rüegsegger, A., Brunold, C., Brandle, R. (1996): Sulphide utilization and injuries in hypoxic roots and rhizomes of common reed (Phragmites australis). Folia Geobot. Phytotax. 31: 143-151. Goltermann, H. L., Clymo, R. S.,Ohnstad, M. A. M. (1978): Method for physical and chemical analysis of freshwaters. IBP Handbook No. 8, Blackwell Sci. Publ. p. 1-213. Hammer, R., Harper, D. A. T., Ryan, P. D. (2001): Past Paleontological statistics software package for education and data analysis. Paleontologia electronica. 4/1, 9 pp. Herodek, S., Tóth, V. (2003): A makrofitonok elterjedését befolyásoló tényezők a Balatonban IV. A

2002 évi kutatások eredményei: 85-92. Jørgensen, B. B. (1977): The sulfur cycle of a coastal marine sediment (Linfjorden, Denmark).

Limnol. Oceanogr. 24: 799-822. Kalmár, I., Német, J. 2002: A Fertő tó vízszintváltozásának vizsgálata a jelenlegi üzemeltetési

szabályzat igyelembevételével. MHT XX. Vándorgyűlésén elhangzott előadások. 4/8. Löffler, H. (ed.) (1979): Neusiedler See: The Limnology of a Shallow Lake in Central Europe:The Hague-Boston-London: p. 1-543. Ostendorp, W.(1989): Die-back of reeds in Europe- a critical review of literature. Aquatic Botany. 35: 5-26. Reitinger, J. (1990): Zehn Jahre hydrologische Forschung im Einzugsgebiet des Neusiedler Sees. BFB-Bericht: 74: 5-7. Seybold, A. C., Mercie, W., Huang, J., McNamee, C. (2002): Soil redox, pH, temperature, and water-table patterns of a freshwater tidal wetland. Wetlands. 22(1): 149-158. U.S. EPA (2008): Methods for Evaluating Wetland Condition: Biogeochemical Indicators. Office of Water. U.S. Enironmental Protection Ageng., Washington, DC. EPA-822-R08-022. V.-Balogh, K., Tóth, N., Vörös, L. (2005): Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott

szerves (humin) anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban. A Balaton kutatásának

2004. évi eredményei: 46-55. Van der Putten, W. H. (1997): Die-back of P. australis in European wetlands: an overview of the European Research Programme on Reed Die-back and Progression (1993-1994). Aquatic Botany. 59: 263-275.