A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Ágoston-Szabó Edit - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A nádasok intersticiális vízének szulfát és szulfid koncentrációja a Fertőn
6 4.2. In situ mért vízkémiai paraméterek A víz és az intersticiális víz SO 4 2- és S 2- koncentrációja (a Pearson’s-féle korrelációs analízis alapján) összefüggést mutatott az in situ mért vízkémiai paraméterekkel (hőmérsékletét, elektromos vezetőképességét, pH, redoxpotenciál). A vízben a legnagyobb elektromos vezetőképesség értékeket (2518-3169 μ Scm-1 ) alacsony vízállásnál (2002-ben) mértük. A víz elektromos vezetőképessége közepes vízállásnál (2000-ben) 15-27%-kal (kivéve 3. hely), magas vízállásnál (1997-ben) 32-48%-kal volt kisebb, mint 2002-ben (1. táblázat). A víz és az intersticiális víz elektromos vezetőképessége a SO 4 2- és a S 2- koncentrációjával pozitívan korrelált. A víz hőmérséklete 2002-ben volt a legnagyobb: 23,9-27,9 ˚C (1. táblázat), 1997-ben 11-19%kal, 2000-ben. 19-30%-kal volt kisebb, mint 2002-ben. Az intersticiális vízben a hőmérséklet az üledékmélység függvényében csökkent. A víz és az intersticiális víz hőmérséklete a SO 4 2- koncentrációjával pozitívan korrelált. A víz pH-ja 2002-ben 9,2-9,4 volt (1. táblázat). 2000-ben 7-12%-kal, 1997-ben 7-16%-kal volt kisebb, mint 2002-ben. Az intersticiális vízben a legnagyobb pH értékeket ugyancsak 2002-ben, alacsony vízállás idején mértük. A pH az intersticiális vízben a mélység függvényében csökkent. A víz és az intersticiális víz pH-ja a SO 4 2- koncentrációjával pozitívan korrelált. A víz redoxpotenciálja 2000-ben 18-125 mV között változott és az üledékmélység függvényében csökkent (1. táblázat). A legkisebb redoxpotenciál értékeket 1997-ben az 5nk helyen mértük. Alacsony vízállásnál (2002) az egészséges nádasok intersticiális vizében pozitív, míg a pusztuló nádaséban negatív redox értékeket mértünk. A 3. és 5. hely nádmentes területein alacsonyabb volt a redoxpotenciál, mint a náddal borított területeken. Az intersticiális víz redoxpotenciáljának változása a vízszintváltozással ellentétes mintázatú volt: a legkisebb étékeket magas vízállásnál (1997), míg a legnagyobb értékeket alacsony vízállásnál (2002) mértük. A víz és az intersticiális víz redoxpotenciálja a SO 4 2- koncentrációjával pozitívan, míg a S 2- koncentrációjával negatívan korrelált. 1. táblázat. A víz és az intersticiális víz vezetőképessége, redoxpotenciálja, pH-ja és hőmérséklete (felsz. - felszíni víz, 0-20 és 20-40 cm-es üledékrétegből nyert intersticiális víz) A pH és a redoxpotenciál csökkenését, valamint a vezetőképesség növekedését az üledékmélység függvényében korábban Dinka (2001) és Ágoston-Szabó (2004) is leírták. A náddal borított területek intersticiális vizében mért nagyobb redoxpotenciál értékek a nádmentes területeken mértekhez képest a nád levegőztető tevékenységével magyarázhatók. A nád oxigént képes szállítani a földalatti rész szöveteihez, amelynek egy része a növény gyökerein keresztül az üledékbe diffundál és ennek redoxpotenciálját növeli (Armstrong és mtsai 1996, Armstrong és Armstrong 1998). A nád gyökérzónájának redoxpotenciáljára az üledékben lévő szerves anyag és növényi maradványok dekompozíciójának mértéke, a vízszintingadozás és az üledék felkeveredése is hatással van (Dinka és mtsai 1994, Ágoston-Szabó és mtsai 2006).