A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Puskás Lajos (Dalerd Zrt.): A Fekete-Körös erdeinek vízpótlása és 15 éves ökológiai eredményei

6 A vízleadó gerinccsatornák felsorolásából ki kell emelni a természetes vízfolyásokat

(gyulavári erdei csatorna, bányaréti csatorna részben, feketeéri csatorna és vargahosszai

főcsatorna). A gyulavári erdei csatorna két irányból működtethető: egyrészt alulról a sitkai

főcsatornából, másrészt felülről a halastó lecsapolásából. Műszakilag legbonyolultabb feladat a remetei vízleadó csatorna és a 4219. sz. közút és egy gáz és kondenzátumvezeték kereszteződésének kialakítása volt. Mindkét helyen FLOWTEX,

irányított fúrásos technológiával, 400mm-es KPE csövek beépítésével történt a keresztezés

kialakítása. 3.2.3. Vízszétosztó művek A tervezés és kivitelezés során, legvégül azokkal a terepi adottságokkal foglalkoztunk,

amelyek a vízleadó vonalak mentén további vízszétosztásra adnak lehetőséget. Így a már

működő rendszer hatékonysága és különösen hatásterülete számottevően megnőtt. Ezek részben vonalas részben foltszerű művek. Ki kell emelni, hogy ezeknél lehetett

leginkább teljesíteni a tájbaillesztés követelményét. 2. ábra: Vízzel „berendezett” táj – a Biri-tó A vízszétosztó létesítmények két csoportban tárgyalhatók. Elsőként a csatlakoztatható mesterséges csatornákat és kubikgödröket, földnyerő helyeket kell

megemlíteni. Különösen az utóbbiakra érvényes, hogy egy kiterjedt tájsebből esztétikus,

erdővel szegett tavak alakultak ki. Másodikként a meglévő terephajlatokat, ereket, száraz, holt medreket kell megemlíteni. Itt ki

kell emelni az igényes tervezői és kiviteli munka eredményeit, ami tájbaillő és észszerű

vonalvezetést valamint természetszerű keresztszelvényeket eredményezett. A munkák során

jelentéktelen mennyiségű fa kitermelésére került sor, mindössze cserjeirtásra volt szükség.