A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Ficzere András (KÖTIKÖVIZIG): Hullámtéri erdőtársulások cserjeszintjének naturális mértékegységekben történő jellemzése

1 HULLÁMTÉRI ERDŐTÁRSULÁSOK CSERJESZINTJÉNEK

NATURÁLIS MÉRTÉKEGYSÉGEKBEN TÖRTÉNŐ JELLEMZÉSE Ficzere András Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Érdeklődésemet felkeltette a folyók hullámterében található, jó reprodukciós képességekkel

rendelkező fásszárú növények hatalmas tömege. Ezek a növények Ámorfa, Zöldjuhar,

Amerikai Kőris, melyek mind a különböző erdőállományok alatt, mind felhagyott gyep szántó

területeken (1 év elégséges a megtelepedésükhöz) fellelhetőek. Munkahelyemen ezen növények több szempontból is a figyelem középpontjában állnak. 1) hullámtéri növényzetként az árhullámokra gyakorolt hatás 2) töltésrézsűkön és előtereken megjelenésük karbantartási többletfeladat, 3) erdőállományok megújításánál kívánatos fafajokat háttérbe szorító növényzet

eltávolításaként többletköltség. Az ellene felhozott három ok mellett azonban olyan mennyiséget képez, amiért a megújuló

energia forrásként történő hasznosításának lehetőségeit is vizsgálni szükséges. Erdészeti szakemberként a problémát ökológiai és ökonómiai oldalról kívánom kutatni és

megoldási alternatívákat, javaslatokat formálni. 2009. februárjában az igazgatóság területén több helyszínen a Tisza és Hármas-Körös folyók

mentén mintát vettünk különböző korosztályú és fafajösszetételű állományokból

elcserjésedett területekről, ahol elsősorban az 5 cm-nél kisebb átmérőjű fásszárú növényzet

tömegét, a rendelkezésre álló technikánkkal a betakarítás és aprítás időszükségletét mértük.

2009/10 téli időszakában az erdészeti jellemzőkkel kívántam jellemezni ezeket a növényeket

és a fölöttük található faállományt. Ezek a jellemzők átmérőtartomány, egyedszám, összesített

keresztmetszet (körlap), magasság, térfogat, tömeg; főállomány átmérője, magassága,

darabszáma, összesített keresztmetszete, fatérfogata, cserjés/mentes átmérő gyarapodása,

térfogat gyarapodása (folyónövedéke). A mintaterületek egy részét úgy választottam meg

munkatársaimmal, hogy lehetőség szerint a mintaterületek környezetében vízhozam

méréseket és vízszintesési mérésekket is végezhessünk. A mérési eredmények ismeretében hidrilógiai jellemzőkkel is elláthatom a mintaterületeket. Ezekkel a naturális jellemzőkkel egzakt módon értékelhetjük a hullámtéri állapotokból adódó

költség ráfordítás/megtérülést arányait, évenkénti tervszámait. A Közép-Tiszai hullámtér Hasznosítási formák s időbeli változásuk bemutatása Az általam vizsgált szakasz a Kisköre vasúti hídtól (401,6 fkm) a Szolnok vasúti hídig (340,0 fkm) terjedő Tisza folyó hullámtere. A bemutatás során a témával összefüggő jellemzést

kívánom ismertetni. Ezen a szakaszon folyó felszín esése MÁSZ esetében 2-5 cm között

változik azaz a folyó alsó szakasz jellegű. Az árhullámok lefutása általában 2 hétnél hosszabb

időtartamot vesz igénybe, ami a mezőgazdasági hasznosítási módokat alapvetően

meghatározza. Árhullámok az év bármely szakában kialakulhatnak 1999 ősz, 2000 tavasz

(április-június), 2008 nyár (augusztus-szeptember), 2010 (május-..). Az árhullámok

kialakulási időszakának változatossága, és a tetőzési magassága a gazdálkodás

tervezhetőségét csökkentik. Ezek tényezők ellensúlyozására a nagyobb összefüggő területeket

un. nyári gátakkal védtek meg a kisebb szintű árvizektől (1-2 fok) a földek használói. Az