A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Bodor László (Gemenc Zrt.): A hullámtéri elöntések gyakoriságának és tartósságának hatása az erdőkre. Az erdőgazdálkodás és a nagyvízi mederkezelés összeegyeztetése

6 tölgyerdők területe is nő (10%). Az 1996-ban legnagyobb területfoglalású ültetvény és

kultúrerdők, döntően nemesnyárasok és fekete diósok területe (25%) az őshonosra cserélésük

miatt folyamatosan csökken. Évszázaddal korábban az ártéri erdő szerkezetére nem volt jellemző inváziós lombkorona,

illetve cserjeszint. A kemény és lágy ligeterdőben is tömegesen fordultak elő a szilek. Mára a szileket a vénic szil kivételével a szilfavész (Ceratostomella ulmii) kipusztította. Egyedeik

ritkán érik el a tisztítási kort. Helyüket a zöld juhar (Acer negundo) az amerikai kőris

(Fraxinus pennsynanica) vette át megállíthatatlanul szaporodva. Cserjeszintben elhatalmasodott a gyalogakác (Amorpha fruticosa). Mindhármat egyre újabb még el nem

foglalt erdőrészekbe viszi az áradó víz a magjukról terjeszkedve. 7. kép. Zöldjuharos, amerikai kőrises, gyalogakácos erdő Egyedülálló átmeneti erdőtársulás az ártéri középerdő, amelyben a fejlődési folyamat a

váltózó vízviszonyok hatására két irányban dinamikusa változik a lágy és a kemény ligeterdő

között. 4. Az ártéri erdők megújításának különleges problémái Elöntések miatt fiatal erdők pusztulása. Szintsüllyedés miatt fűz pusztulás. Makktermés elmaradása szintsüllyedés miatt. Vízgazdálkodás (szárazodás) miatti fafajváltás. A Duna medersüllyedése és az áradások során lerakott hordalék, amely ezen a szakaszon

finom frakciójú iszap vagy homok folyamatosan abszolút és relatív térszintemelkedést okoz.

A hordalék a belépő fokoknál a legvastagabb, így a fűznek szárazzá válik a parti sáv. A fehér

füzes természetes és mesterséges (klónok) faállományai kivétel nélkül csúcsszáradással érintettek és fűzzel ezek a területek felújíthatatlanok. Hazai nyár felújítással kisérleteztünk

jelenleg kevés eredménnyel. Ugyanaz a szárazodó termőhely az oka, hogy sok helyütt a

meglévő főfafajú faállománnyal nem tudunk felújítani, hanem a szárazságot jobban tűrő

fafajjal. (lágy lombos hazai vagy nemesnyár helyett kőrises vagy már tölgyes célállomány) az

ártéri erdő 10 vízrendszerét érintő un. GEF projekt árvizi többletvizet tartana vissza, hatása