A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Bodor László (Gemenc Zrt.): A hullámtéri elöntések gyakoriságának és tartósságának hatása az erdőkre. Az erdőgazdálkodás és a nagyvízi mederkezelés összeegyeztetése

4 kísérletezhettek néhány évig mezőgazdálkodással, nagyrészt sikertelenül. Hol a vetést, hol az

aratást vitte el a víz. A főherceg Habsburg Frigyes erdőgondnokai szorgalmas erdőtelepítők voltak. Hamarosan

utánozta őket az érsek és a Közalapítvány is. a szabályozástól számított körül-belül ötven év

alatt az ártér teljesen erdőborítottá vált. Ekkor jelentek meg először az idegen honos értékes

fát adó fafajok, mint a fekete dió (Juglans nigra) és a nemes nyárak (Populus euramericana x

nigra) 4. kép. A mai Gemenc térkép A gát által lehatárolt nagyobbrészt telepített erdőkben már üzemszerű gazdálkodást folytattak.

Általánossá vált a fakitermelés térszakozásos hozamszabályozása és kialakultak az

alkalmazott felújítási módszerek is. mesterségesen csak a tölgyet, nemesnyárakat,

fűzdugványt ültették. 3. Erdőtársulások, erdőszerkezet régen és ma Az ártéri erdőtársulás faji összetételét, szintezettségét alapvetően a folyó vízjárása határozta

meg. Nem csak annak változásait, hanem gyakran puszta létezését, fennmaradását is.