A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Kováts Gábor (nyugdíjas): Lehetőség és valóság a VKI alapján folyó vízgyűjtőfejlesztésben
3 aki a később Vízgazdálkodási Keretterv megalkotásával messze megelőzte a VKI-t és egész Európát, statikus tervezője volt a Békésszentandrási duzzasztónak. Csak egy mondatot szeretnék ejteni a vízenergia termelésről: energiára szükség van, és lehetőleg megújuló, és a környezetet nem károsító forrásokból. Csak két szót említek Gibárt és Nick, mind a két helyen lassan egy évszázada üzemel vízi erőmű, és a környezet nem hogy tönkrement volna, de inkább javult. Tudom, hogy még mindig nem lehet kimondani, azt hogy dunai vízerő hasznosítás, de hajózzon már végig, aki ezt ellenzi az osztrák és a német Duna szakaszon. Nekem nem érv, hogy a duzzasztott bögében leülepszik a szennyeződés, mert a szennyezőanyagokat sem a duzzasztott, sem a természetes vízfolyásokba nem szabad beengedni. Ugyanakkor, ha egy folyó felső szakaszán már számtalan duzzasztómű üzemel, az alsó szakaszon a hordalék hiánya miatt megnövekszik a munkavégző képesség, és óhatatlan a kisvizek szintjének süllyedése, és a környezet talajvízszintjének drasztikus leszállása következik be. Egy teljesen új gondolat, ami viszont a VKI-ből következik. A Trianoni határok Európa legszebb egységes vízgyűjtőjét szabdalták fel, minden műszaki logika nélkül, anélkül, hogy ebből politikai kérdést csinálnánk, a VKI előírja ezeknek az osztott vízgyűjtőknek egységes kezelését, közös tervek kidolgozását, majd azok végrehajtását. Ez a vízgyűjtőn található összes ország egységes érdeke. Magyarország már Trianon után megteremtette a felszabdalt vízgyűjtők egységes kezelésének bizonyos fokú jogi feltételeit, a két és többoldalú szerződésben, most itt lenne az ideje, hogy az európai irányelvekre hivatkozva ebbe tovább lépjünk. Hely és idő hiánya miatt csak két címszó: a Szárazéri-vízrendszer egysége s fejlesztése, illetve a Torontáli belvízrendszer Aranka-völgy természetes vízállapotának helyreállítása. Az alegységek területek lehatárolásának problémája A VKI alapján történő vízgyűjtő fejlesztési tervekben az alegységek lehatárolása meglehetősen vitatható, és nem egyértelmű, azonban egy kicsit nézhetünk hátrább is nagyon büszkén szoktuk kijelenteni, hogy a magyar vízügyi államigazgatás nem közigazgatási határokra, hanem vízgyűjtőre szervezett. Ez azonban csak részben igaz, rengeteg ellentmondást tartalmaz, és itt lenne az ideje, a vízgyűjtő fejlesztési tervezés keretein belül ennek felülvizsgálatára. Csak egyetlen egy példa, ha Vízügy szervezetileg vízgyűjtőre szervezett, akkor hogy van az, hogy Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, és annak vízgyűjtője 3 Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. Az is meggondolandó, hogy az alegységek úgy lettek kijelölve, hogy különböző vízgazdálkodású, vízgazdálkodási problémákkal küzdő területek egy alegységbe kerültek, míg azonos problémákkal szembenéző területek szét lettek darabolva. (Duna-Tisza-közi Hátság, illetve a nagy folyó menti mélyárterek problémája) A jelentős folyóvizek helyzete sem tiszta, van olyan folyó, mely határt képez, és tulajdonképpen nem tartozik sehova, máskor pedig a folyó a vízgyűjtő közepén helyezkedik el. Nagyon jellemző a Hármas-Körös helyzete, melynek a jobb parti árvédelmi töltése Szolnoké, a bal partja Szegedé, miközben a folyót a gyulai Vízügyi Igazgatóság kezeli. Ebből az a képtelenség is előállhat, hogy árvízkor, más-más fokozati szint van a folyó jobb és bal partján. A holtágak mellékágak szerepe az alegységek tervezése során zavaros, a hullámtéri holtágak a folyóhoz tartozva vannak figyelembe véve, így a vízgazdálkodási szempontból nagyon összetett szerepet játszó Mártélyi holtág, miután a hullámtéren fekszik, nincs az alegység fejlesztési tervében kiemelve, de a Körtvélyesi szentély holtág sem. Vagy abszurd helyzet az, vagy legalábbis az általam ismert fejlesztési tervben a Szentes melletti Veker-éri tározó nem szerepel, holott annak, mind a vízminőségben, mind a vizes élőhelyi funkcióban jelentős feladati vannak.
