A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?
1 HOGYAN IS MENNEK TÖNKRE AZ ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK? Dr. Nagy László BME Geotechnikai Tanszék Árvízvédelmi gátak tönkremeneteli mechanizmusa alatt azokat a fizikai (geotechnikai, szivárgási) folyamatotokat kell érteni, amelyekkel a gát tönkremegy, gátszakadás alakul ki. Tönkremeneteli mechanizmus - a védőképesség elvesztésének menete, a védőképesség elvesztésének folyamata. Árvízvédelmi gátak tönkremeneteli mechanizmusának a meghatározása a gát állékonyság számítása, a kockázat számítás miatt fontos. A kockázat számítás egyszerüsített menete a következő: a veszélyek meghatározása után becsülni kell a tönkremeneteli mechanizmusokat, melyek alapján meg kell határozni a tönkremeneteli valószínűségeket. A tönkremeneteli valószínűségek és a gátszakadás következményeinek számszerűsítése alapján a kockázat meghatározható. 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Árvízvédelmi gátak tönkremeneteli mechanizmusával kapcsolatos irodalom jelenleg erőteljesen növekvő, egy olyan problámakör, mely a gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározásához elengedhetetlen. Horst és társai (2008) a „jövőtálló” tervezésről írtak a következő 100 évben várható tengervízszint emelkedéssel kapcsolatban. A tönkremeneteli mechanizmusok, amiket figyelembe vettek a következők: buzgár, meghágás, stabilitás vesztés és erózió. A cikk második részében három esettanulmányt mutattak be különös tekintettel a fentieknek az alkalmazására egy lokalizációs gát esetén. Peeters és társai (2008) összehasonlító tanulmányt készítettek a tönkremeneteli mechanizmusnak és a gátszakadás érzékenységével kapcsolatos meghatározására. Az általuk vizsgált fontosabb tönkremeneteli mechanizmusok a következők: belső és külső erózió, külső és belső rézsű suvadása, mikro instabilitás és buzgár. A rézsűállékonyságot Plaxis programmal számolták, a hullám eróziót különböző rézsűburkolatokkal vizsgálták eltérő hullámmagasságoknál. A buzgárt a Magyarországon már csak keresztező műtárgyakra alkalmazott Bligh formulával számolták. A különböző vizsgálatok eredményeire a tönkremeneteli indexeket alkalmazták, melyek értéke 0, 1 vagy 2. Ez az osztályozás a további számítások szempontjából nem bizonyul alkalmazhatónak. Moellmann és társai (2008) árvízvédelmi gátak megbízhatósági analízisének véges elemes módszeren alapuló vizsgálatával foglalkoztak. Az Elbára végzett tanulmány négy különböző tönkremeneteli mechanizmust és ezek eredőjét határozta meg öt hely gátszelvényre. A számításuk szerint a burkolat károsodás miatt kialakuló gátszakadás visszatérési ideje mindenhol nagyobb volt, mint 5000
