A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Árvizek humán veszélyeztetése Magyarországon
13 - a javak mentése közben csónakból a vízbe esett mentő mellény nélkül (1954, Duna), - két idős ember ellenállt a kitelepítésnek és ráomlott a ház (1956, Duna), - az elöntött településről élelemért mentek csónakkal és a víz elsodorta őket (1876, Duna), - magas víznél a koronán közlekedő ló a hullámzástól megbokrosodott és kocsit, kocsist a vízbe rántott (1876, Tisza)? Életvédelem szempontjából Magyarországon az árvízvédelmi rendszer kiválónak minősíthető, az áldozatok száma rendkívül alacsony (vö. Nagy 2003a, Nagy-Nagy 2003). A statisztikai számok alapján minden külföldi törvényben, előírásban meghatározott határértéknél nagyságrendekkel jobb. Az árvízvédelmi gátakkal védett területeken az előző 150 év 1500-t is meghaladó gátszakadása ellenére (Nagy 2008) a humán veszélyeztetettség alacsony. Ez a árvízvédelem szerkezeti és nem szerkezeti módszereinek történelmi hagyományokon alapuló összehangolt alkalmazásának köszönhető, kiemelve az árvízvédekezés magas fokú szervezettséget, a zömében alsó szakasz jellegű folyónak a viselkedését és az előrejelzés pontosságát. Magyarországon az árvizek következtében az elhunytak száma önmagában is, de a veszélyeztetettség mértékéhez képest pedig különösen kedvező képet mutat. Az „életek megmentése feletti őrködés”, ahogy azt a 1876. évi árvíznél a belügyminiszternek írt alispáni jelentés fogalmazza, a XIX. században is a legfontosabb szempont volt. Az árvíz során elvesztett életek száma sok tényezőtől függ, úgymint az árvíz eredetétől, az előrejelzéstől, a felkészüléstől, a riasztástól, a védekezéstől és a gátszakadás időpontjától, helyétől, a településnek folyótól való távolságától, stb., de talán legjobban attól, hogy milyen az emberek sebezhetősége 8 . Ezek értékelése történelmi adatok alapján lehetséges. Motivációs keretet kell találni arra, hogy szisztematikus munkával minél több történelmi adat kerüljön összegyűjtésre. A bemutatott adatok és számítások alapján megállapítható, hogy Magyarországon az árvízvédelmi fővédvonalakkal védett ártéren nem indokolt a humán veszteségre történő kockázat elemzés, csak a gazdasági veszteség alapján történő kockázat számítás és kockázat térképezés. Ahhoz, hogy ez a történelmi előny így is maradjon sem a védekezés szervezeti, sem szerkezeti vonatkozásain nem szabad rontani, sőt javítani kell, igazítani a kor műszaki gazdasági színvonalához. 8 Sebezhetőség: emberek és tárgyak eltérő viselkedése a veszély bekövetkeztekor. Egy vályog ház sebezhetősége nagyobb, mint egy kő házé. Alvó ember sebezhetősége lényegesen nagyobb, mint a szolgálatban levőé.
