A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Árvizek humán veszélyeztetése Magyarországon

5 földesúr, „44 fő szabad kir. városlakó, paraszt 242 esett áldozatul”. Ez az árvíz, mely

március 23-án alakult ki 56 órás heves esőzés hatására talán egyike volt a legsúlyosabb árvízkatasztrófáknak a Kárpát-medencében. Elpusztult 2939 szarvasmarha, 869 ló, 8155 juh és 23 sertés. 50 falu került elöntésre, a károkat 10

millió forintra

3 becsülték. Összehasonlításul meg kell említeni a pár évvel későbbi,

közismert 1838. évi Pest-Budai árvizet, ahol a keletkezett károk összege 20 millió

forint volt. 1. kép. Az épülő Ördögárok Az 1870. márciusában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa átvette az Ördögárok

rendezésének ügyét. 1873-ban a “Fővárosi Pénzalap”-ból 376.000 forintot biztosított

a munkálatok kivitelezésére, amelyet a vállalkozók 1873. március 5-én a Horváth-kert D-i végén lévő Szent János téri hídnál kezdtek meg. A rendezési munkák még

folyamatban voltak (1. kép), amikor 1875 június hó 26-án délután és éjjel a budai

hegyekben lezúdult felhőszakadás az Ördögárok medre tele levén mindenféle

hordalékkal és beépítéssel, a hegyek oldaláról leszakadó neki vadult áradat ezeket is

magával sodorva tört be a Rác városba, egész házsorokat rombolva le és embereket

ragadva magával, futott a Dunába (2. kép). A korabeli hírlapi tudósítások mérhetetlen

pusztulásról számoltak be: “Az Ördögárok régebbi boltozata több helyen beszakadt,

a rajta épített házak a lakókkal együtt elsodortattak és eltemettettek. Az árvíz tartama alatt a Vérmező és Kelenföld síktengernek látszott.” 3 Zawadowski (1891) csak 4,5 millióra becsülte.