A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Kopasz Eszter - Kőváriné Gulyás Erzsébet (KDVKÖVIZIG): Vízbázisvédelem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előtt és után a KDV-KÖVIZIG területén
6 Perbáli Vízmű, Köbölkút-forrásfoglalás Alapadatok Vízbázis típusa: rétegvíz Vízadó réteg: porózus karbonátos réteg Kutak száma: 1 db aknás forrásfoglalás, 2 db figyelőkút Vízbázisról ellátott lakosok száma: kb. 3500 fő Védendőnek javasolt kitermelhető vízmennyiség: kb. 400 m 3 /nap Vízbázis bemutatása A forrást 1965-ben foglalták a település vízellátásának biztosítására. A forrás utánpótlódása elsősorban a lehullott csapadéktól függ, amely beszivárgásának kedvez a területen található lösz és homok, ugyanakkor ezek szennyezőanyag visszatartó képessége gyenge. A termelt víz a fertőtlenítés után további tisztítás nélkül kerül a vízhálózatba. A vízbázis diagnosztikai munkálatai 1997-ben kezdődtek és 1998-ban fejeződtek be. A diagnosztika eredményeként elkészült védőterületi térképek a 3. és 4. ábrán láthatók. 3. ábra: Modellezett védőterület 4. ábra: Ingatlan határokhoz igazított védőter ü let A forrásvíz minősége az ivóvíz határértékeknek minden szempontból megfelel, ugyanakkor a vízbázis biztonságba helyezését célzó vizsgálatok kimutatták az emberi tevékenységek káros hatását a vízkészlet minőségében. A termelt víz legnagyobb problémája a gyakorlatilag állandó 25-35 mg/l nitráttartalom (ivóvíz határérték 50 mg/l). Néhány szerves mikroszennyezőt és növényvédőszert is kimutattak a vizsgálatok, de nagyságrendekkel a határérték alatt. (1996. őszén igen magas kloroform tartalmat mértek a vízműnél, ezért a forrást hónapokra ki kellett kapcsolni az ivóvízellátásból.) A fennsíkon található talajok viszonylag alacsony szervesanyag (humusz) tartalmuk miatt csak kis mértékben képesek megkötni a kijuttatott nitrogén tápanyagot és a növényvédő szerek is könnyen bemosódnak a felszín alatti vízbe. A szennyezést elsősorban a forrás vízgyűjtő területén folytatott mezőgazdasági tevékenység okozza. Szennyezőforrásként jelennek meg az illegális hulladéklerakások is. A vízbázis terü- letén az ipari tevékenység nem jellemző. Különösen sérülékeny a forrás közvetlen környezete, mivel egy vízmosás épp a forrásfoglalás mellett vezet el. A nagyobb esők rendszeresen elmossák a fennsíkra vezető utat is, de ennek szakszerűtlen helyreállítása, feltöltése szennyező anyagokat is tartalmazó törmelékkel veszélyes.
