A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Mrekva László (AXIÁL Kft.): Városi ávízgazdálkodás a városi csatornázás tükrében
1 VÁROSI VÍZGAZDÁLKODÁS A VÁROSI CSATORNÁZÁS TÜKRÉBEN Mrekva László AXIÁL Kft. BEVEZETÉS A növekvő vízhiány következményei erőteljesen érzékelhetőek a száraz vagy félszáraz területeken, az egyre gyorsabban növekvő tengerparti területeken és a fejlődő világ nagyvárosaiban egyaránt. Szakértői jóslatok szerint ezek a városok a jövőben már alig, vagy egyáltalán nem lesznek képesek biztonságosan tiszta vízzel ellátni a lakosságot; két alapvető követelmény az emberi jólét és méltóság megtartása mellet. A problémát csak fokozza a gyors városi növekedés. 1950-ben kevesebb, mint 100 olyan város volt, ahol 1 millió fővel volt nagyobb a lakosság a kívánt értéknél, 2025-re ez a szám várhatóan 650-re emelkedik. Globális skálán vizsgálva, a föld lakosságának fele él városi területen. Összehangolt stratégia szükséges a városi területeken a vízkészlet-gazdálkodás megvalósításához. Közösségi és városi szinten figyelemmel kell kísérni vízhasználat tendenciáját és összehasonlító elemzést kell végezni ahhoz, hogy megértsük a problémákat. Integrált városi vízkészlet-gazdálkodási terv sarkallhatja döntéshozatalra a közösséget az egészséges ivóvízhez jutás és a higiénikus életfeltételek megteremtése érdekében. Az integrált városi vízkészlet-gazdálkodás gyakorlata egy olyan kialakulóban lévő koncepció, mely teljes egészében lefedi a városi hidrológia körfolyamatot, magában foglalva a csapadékvizet, a felszíni és felszín alatti vizeket stb., továbbá a tározást és elosztást, a kezelést, az újrahasznosítást, a vízkészletek származási helyén történő védelmét, megőrzését és kitermelését. A városi vízellátás, a szennyvíz és a csapadékvíz problémája integratív módon szemlélhető, ha a városi területekre, mint vízgyűjtőkre tekintünk. A városi vízgazdálkodás területén jelentkező kihívások száma bőséges. Ugyanakkor a népességnövekedés, a városiasodás és az iparosodás tovább folytatódik a vízkészletek elszennyeződését és kimerülését okozva. A fejlett világban a vízkészletek szennyezettsége a városi vízrendszerek fenntarthatóságát fenyegeti. A klímaváltozás kihatással van minden egyes városi formációra, akár a megnövekedett esőzéseket, akár a hosszantartó szárazságot, akár mindkettőt együttesen vesszük figyelembe. Hogy kezelni tudjuk ezeket a gigantikus kihívásokat, döntő fontosságú a jó szemlélet kialakítása, egy valóban fenntartható városi vízrendszer megvalósítása végett. 1. A VÁROSI VÍZ A városok fejlődése a 20. század második felében felélénkült, a kis területeken élő népesség koncentrációjának megnövekedése, valamint az áradásokon, a betegségeken és a lecsökkent életminőségen keresztül a szárazföldi és vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatása miatt. A városiasodás akkor következik be, amikor a földhasználat mértéke meghaladja a népességnövekedés mértékét. E folyamatnak a bekövetkezése a városi területek feletti szegényes szabályozásnak köszönhető elsősorban, mely a vízi infrastruktúrákat (vízellátás, városi csatornázottság, árvizek és szilárd hulladék) érintő változásokhoz vezet.
