A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében
11 tényező. A többváltozós kapcsolat vizsgálatok eredménye szerint a talajtani tényező az, amely a legjobban hat a belvízelöntésre, ugyanis ennél a legnagyobb a parciális korrelációs együttható értéke (-0,271), illetve annak abszolút értéke. A sorban ezt követi a domborzat, földhasználat, földtani és a talajvíz (4. táblázat). 4. táblázat: A parciális korrelációs együttható és a standardizált koefficiens értékei Konstans Talaj Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Parciális korrelációs együttható 0 ,271 0,077 0,120 0,153 0,006 Nem standardizált koefficiens (B) 0,003 0,252 0,006 0,253 0,186 0,003 A többváltozós vizsgálat alapján az elöntés mutatószáma az alábbi regressziós egyenlettel számítható: Elöntési mutató = 0,003 – 0,252 Talaj – 0,006 Földtan – 0,253 Földhasználat – 0,186 Domborzat – 0,003 Talajvíz A korrelációs együtthatók és a regressziós egyenletben szereplő változók együtthatói gyakorlatilag egyformán jelzik az egyes változók súlyát, mert értékhatáraik, s így átlagértékük is lényegében azonos tartományt fed le. A többváltozós kapcsolat szorosságát jellemző többszörös korrelációs együttható értéke R = 0,438. 2.5. A szintetizált térképek bemutatása A szintézistérképek szerkesztését a többváltozós regresszió vizsgálat alapján lehet elvégezni, amelyben a „független” változók a belvízképződést befolyásoló kiválasztott tényezők, a „függő” változó, pedig a belvíz-gyakorisági térképről meghatározható elöntési érték, más szóval az elöntés relatív gyakorisága. A tényezők közötti arányok meghatározását követően a hidrometeorológiai tényezővel megszoroztuk a regressziós egyenlettel kapott elöntési mutatókat. A képletek alapján elkészítettük a vizsgálati területek belvíz-veszélyeztetettségi folttérképeit (12., 13. ábra). A színek – a zöldtől a sárgán keresztül a vörösig – jelzik a belvízi veszélyeztetettség fokozatait. A 74 Mezőberényi belvízrendszer (1:25000 DDM felhasználásával) A 74-es Mezőberényi Belvízrendszer 1:25000-es Digitális Domborzati Modell alapján szerkesztett belvíz-veszélyeztetettségi szintézistérképe (12. ábra) az alábbi Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM) alapján készült: KBM = (2,329 – 0,176 Talaj – 0,139 Földtan – 0,067 Földhasználat + 0,005 Domborzat – 0,107 Talajvíz) * 5 HUMI
