A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében
9 2.3. Belvíz-gyakorisági térkép A gyakorisági térkép elkészítéséhez a Körös vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által készített belvízi elöntési maximum értékek kontrúrjait tartalmazó térképi állományokat dolgoztuk fel. Az 50 év folttérképeiből előállt vektoros állományok alapján meg lehetett kezdeni a gyakorisági összesítő térkép elkészítését. A gyakorisági értékek területi eloszlását összesítő térképi állomány EOV vetületi rendszerbe illesztve tartalmazta a különböző években előfordult elöntések figyelembevételével számított gyakorisági értékeket (11. ábra). 11. ábra. Belvíz-gyakorisági térkép, 74-es Mezőberényi belvízrendszer 2.4. Regressziós vizsgálatok, szintetizált belvíz-veszélyeztetettségi térkép A területi regressziós vizsgálatok során megvizsgáltuk, hogy a befolyásoló tényezők milyen súllyal vesznek részt a belvíz-veszélyeztetettség kialakításában. Ehhez alkalmaztunk kétváltozós-, illetve többváltozós regressziós vizsgálatokat, ahol a „függő” változók minden esetben a belvíz-gyakorisági értékek voltak. Első lépésként, az összevetés alapjául megvizsgáltuk az 1:25000-es Digitális Terepmodell alapján szerkesztett domborzati tényező térkép regressziós eredményeit, majd az 1:10000-es terepmodell alapján készített domborzati tényező térképet. 1:25000-es terepmodell alapján előállított regressziós egyenlet Az 1. táblázat adataiból megállapítható, hogy a belvízi elöntéssel minden független tényező negatív kapcsolatban van, tehát minél nagyobb a tényező értéke, annál kisebb a belvízi veszélyeztetettségre gyakorolt hatása.
