A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében

7 2.2.4. Földtani tényező A belvizesedés előfordulásának valószínűségét a legfelső vízzáró réteg felszínhez

viszonyított helyzete és vastagsága növelheti, vagy csökkentheti. A földtani tényező

meghatározásához a felszínközeli vízzáró képződmények elhelyezkedését és vastagságát

vettük figyelembe. A tényezőtérképet az Alföld komplex földtani térképezése fúrási adatainak és

megszerkesztett térképeinek feldolgozásával készítette el a Magyar Állami Földtani

intézet. A földtani tényező térképét a 8. ábra szemlélteti. 8. ábra. Földtani tényező térkép, 74-es Mezőberényi belvízrendszer 2.2.5. Talajvíz tényező Korábbi vizsgálatainknak megfelelően a talajvízszint süllyedés problematikája miatt

kettébontottuk adatsorainkat, miszerint az 1966-1987-ig és az 1988-2006-ig terjedő

időszakból is leválogattunk két-két évi maximumot, melyet végül átlagoltunk. Ez az érték

méterben fejezi ki a talajvíz tényező értékét. Talajvíz tényező (NV

átlag

) = NV

1 (1966-1987) + NV

2 (1966-1987) + NV

3 (1988-2006) + NV

4 (1988-2006) / 4 Minél nagyobb a mutató értéke, vagyis minél mélyebben van a talajvíz, annál kisebb a

belvízképződésnek a lehetősége. A talajvíz tényező kialakításánál az általunk

meghatározott talajvíz kutak NV

átlag értékei közötti területeken az egyszerű lineáris

interpoláció helyett a domborzathoz igazítsuk az értékeket krigeléssel. Más szóval a talajvízszint követi a terepszintet, mivel a ko-krigelési eljárás során a digitális

domborzati modell és a talajvíz értékeinek regressziós kapcsolatával határoztuk meg a

kutak közötti területeken uralkodó talajvíz szinteket, melyet a 9. ábra szemléltet.