A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Horoszné Gulyás Margit – Katona János (NYME): Európai Uniós vízgazdálkodás-tervezés
EURÓPAI UNIÓS VÍZGAZDÁLKODÁS-TERVEZÉS Horoszné Gulyás Margit, Katona János Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar 1. Összefoglaló Egyik legjelentősebb természeti erőforrásunk a víz, amely azonban nem áll korlátlanul rendelkezésünkre. Ez a felismerés vezetett az Európai Unióban a Víz Keretirányelv (VKI) megalkotásához 2000-ben (2000/60/EK). A VKI általános célkitűzése, hogy az európai vizek „jó állapotba” kerüljenek 2015-re. A VKI, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló (221/2004 (VII.21.) sz. Kormányrendelet előírja, hogy 2009 végéig vízgyűjtőgazdálkodási tervet kell készíteni az ország teljes területére. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket (VGT) 42 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre kell elkészíteni, amelyekből az egyik ilyen alegység a Velencei-tó vízgyűjtője. A Víz Keretirányelv egyik nagyon lényeges módszertani követelménye az, hogy az érintett társadalmi csoportokat a folyamat kezdetétől a végéig be kell vonni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésébe és a tervek megvalósításának ellenőrzésébe is. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv egy szabályozási és intézkedési program, amely biztosítja, hogy az ezek alapján végrehajtott beavatkozásokkal a környezeti célkitűzések megvalósíthatók legyenek. A VGT és a WAREMA projekt keretében készülő terv mind célkitűzésében, mind módszertanában nagyon hasonló. A WAREMA projekt keretében egy fenntartható (környezeti, társadalmi gazdasági szempontból) hosszú távú térségfejlesztési koncepció készült, amely a távlati cél eléréséhez meghatározta az alapvető prioritásokat és elérési módokat. A Velencei-tó vízgyűjtő területére a VGT keretében pedig egy intézkedési terv készül. A WAREMA projekt a nemzetközi eredmények összehasonlításával egy innovatív módszertant alakított ki, amely segíteni tudja a VGT munkálatait. 2. Területfejlesztés Magyarországon a területfejlesztési politika érvényesítését az Európai Unió regionális fejlesztési politikáját is figyelembe vevő, az Országgyűlés által elfogadott törvény szabályozza. Az 1996-ban megalkotott és 2004-ben módosított XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről meghatározza a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatait, szabályait és a tervezés intézményrendszerét. A törvény értelmében Magyarországon egy adott térségre kétféle, önálló tervfajta készülhet. Fejlesztési típusú tervfajta a területfejlesztési koncepció vagy program, míg a rendezési típusú tervfajta a területrendezési terv. A két tervfajta tehát nem integráltan, együtt, hanem különálló dokumentumként készül. A törvény szerint a területfejlesztési koncepció meghatározza egy térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. A területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. A területrendezési terv az egyes térségek nagytávlatú műszaki, fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezkedését és a területfelhasználás optimális területi szerkezetét.
