A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
16. szekció: Környezeti kármentesítés - Lovas Attila - Fejes Lőrinc (KÖTIKÖVIZIG): A Tisza-tó rendkívüli üzemelése a 2000. évi cianid szennyezés idején
3 1. A Kiskörei Duzzasztómű üzemének módosítása, amely lényegében azt jelentette, hogy a cianidos vizet lehetőség szerint úgy kell levezetni a Tározóban, hogy védeni lehessen a Tiszató és a közép-tiszai hullámtéri vizes élőhelyek természetvédelmi oltalom alatt álló élővilágát, de egyben amennyire lehetséges híguljon is a szennyezett víz, a Szolnoki Felszíni Vízmű védelme érdekében. 2. A Szolnoki Felszíni Vízműnél alkalmazott rendkívüli üzemmód, melynek lényege a klóros ciántalanítás alkalmazása az előtisztító berendezésekben. Megszületett a döntés a hígítás céljából többlet víz felhalmozására. Eszerint a betározást úgy kellett végrehajtani, hogy a Tározóba szennyezett víz ne jusson ki. Az elfogadott üzemrend szerint amint a cianid koncentráció Tiszafürednél eléri a 0,2 mg/l-t, Kiskörénél felső átbukással megkezdődik a tározóban felhalmozott többlet víz leengedése. Ezzel a tevékenységgel esésnövelést hajt végre az üzemeltető vízügyi igazgatóság, a Tározó vízszintjét megbuktatva a lefolyás viszonyokat a meder felé befolyásolja. Emellett a hígítás miatt a koncentráció várhatóan csökken. Először napi 10 cm-t emelkedett a Tározó felvízszintje. Közben a hidrológusok számításokat végeztek, és a szennyeződés megérkezésének időpontját igyekezték meghatározni. A pontonkénti mintavételezés eredményei alapján fel kellett gyorsítani a feltöltést, hogy mire a szennyezés eléri a tározó felső csúcsát a lehetőségekhez képest maximális mennyiségű víz már betározásra kerüljön. Ezért február 4-én már napi 25 cm-rel, majd 5-én napi 30 cm-rel emelkedett a felvízszint. A kívánt szint február 6-án állt elő. Másnap reggel Tiszafürednél a cianid szennyezés koncentrációja elérte 0,2 mg/l. A felvízszint csökkentés először 0,5 cm/óra értékkel kezdődött. A Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság laborja 16 órakor Tiszafürednél 4,9 mg/l koncentrációt mért, ami a maximális érték lett. Ekkor fokozatosan növekedett a felvízszintcsökkentés mértéke és 22 órára elérte a 1 cm/ órát. A vízlépcső alatt a mérési eredmények jelentős koncentráció csökkenést mutattak, de a legnagyobb mért koncentráció még így is 3,7 mg/l volt, ami még meghaladta a kívánatos mértéket. Ezért többletvízhozam előállításáról született döntés, a felvízszint 2 cm/ óra ütemmel csökkent 13 óráig, ezután visszaállt az 1 cm/óra felvízcsökkentés. A mérési eredmények alátámasztották előzetes számításokat, a Szolnokhoz érkező víz cianid koncentrációja 3 mg/l körüli értéket mutatott. További beavatkozásra vízkormányzás tekintetében már nem volt lehetőség. Ebben az időben indult el a Felső-Tiszán egy kisebb árhullám, mely közel 1.000 m 3 /s-al érkezett a Tisza-tóhoz, ugyanakkor a hígítással létrehozott kisebb árhullám a Tisza alsó szakaszán magassági gondot okozott. Tiszaug és Mártély térségében a fokok bevédésének magasságában volt a várható tetőzés, ezért az alsó szakasz tehermentesítése érdekében február 10-én 10 órától 1cm/óra majd az alvízszintcsökkenés hatásának növelése érdekében rövid időre 2 cm/óra ütemben kezdték emelni a felvízszintet. Tekintettel az érkező árhullámra este már nem felvízszintre, hanem alvízre történt a szabályozás, amire még sosem volt példa a gyakorlatban. A Kiskörei alvizet 310-320 cm között kellett tartani. Ez a beavatkozás is eredményesnek bizonyult, hiszen sikerült mederben tartani a cianiddal szennyezett vizet az alsó szakaszon is. A hullámtereket a szennyezett víz nem érte el. A rendkívüli üzemrend február 11-én ért véget.