A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
16. szekció: Környezeti kármentesítés - Handari Zoltán (TIKTVF): A tényállás tisztázása 50 év távlatából avagy a Felügyelőség, mint ,,nyomozó hatóság" (esettanulmány)
illetve eredetére vonatkozó - jelentős többlet információ tartalmára. Biztosak vagyunk abban, hogy a szakértői jelentés megkönnyítette a Bíróság ,,szakmai” döntéshozatalát. A Zrt. kereseti kérelmében ugyanakkor megkérdőjelezte jogi oldalról is a felelősségét, mondván, hogy a jelenleg hatályos környezetvédelmi joganyag, azaz a Környezetvédelmi Törvény és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet nem alkalmazható egy 50 évvel ezelőtt kialakult szennyezésre, továbbá a Zrt. nem szankcionálható, mivel akkoriban legális volt a veszélyes hulladék elásása. A Bíróság ítéletében egyértelművé tette, hogy a hivatkozott jogszabályok alkalmazhatóak ebben az esetben is, hiszen a Bíróság a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül a döntést, továbbá a kármentesítési kötelezettség nem egy szankció, csupán a környezetszennyezés máig ható következményeinek elhárítására vonatkozó intézkedés, amely független a szennyező tevékenység jogszerűségétől. A Bíróság ítéletében hivatkozott az Európai Unió Bírósága által - egy hasonló ügyben - a közelmúltban kihirdetett ítéletre is: ,,A környezeti felelősségről szóló irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy vélelmezze a gazdasági szereplők és a megállapított szennyezés közötti okozati összefüggés fennállását azon tényből kifolyólag, hogy a létesítmények az említett szennyezés területének közelében találhatók. A szennyező fizet elvével összhangban az ilyen okozati összefüggés vélelmezése céljából e hatóságnak olyan, vélelmének alapjául szolgáló hihető ténykörülmény ismeretével kell rendelkeznie, mint a gazdasági szereplő létesítményének a megállapított szennyezéshez való közelsége, valamint a beazonosított szennyező anyagok és az említett gazdasági szereplő által a tevékenységei keretében használt anyagok egyezése.” A Bíróság szerint a Nyírerdő Zrt. területén kimutatott szennyezés vonatkozásában ezek az európai bírósági ítéletben megjelölt feltételek, mint a környezetkárosítás elhárítására kötelezés feltételei megállapíthatóak. ,,Kitartás” Tudomásunk szerint az ügy ezzel nem zárult le, mivel a TEVA Zrt. kezdeményezte az ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságon.
