A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
16. szekció: Környezeti kármentesítés - Handari Zoltán (TIKTVF): A tényállás tisztázása 50 év távlatából avagy a Felügyelőség, mint ,,nyomozó hatóság" (esettanulmány)
A CPT-MIP diagnosztika eredményei alapján ideiglenes biztosított vízmintavételi furatok kerültek kijelölésre, a MIP mérőrendszer alsó kimutatási határának (érzékenységének), meghatározása, detektorok kalibrálása, a földtani közeg CAH koncentrációk megismerése érdekében a legszennyezettebb zónában. Az egyes pontokon a vízmintavételre alkalmas, ideiglenes kialakítású, kisátmérőjű biztosított furatokat szónikus fúrási eljárással létesítették. A vízmintavétel hólyagszivattyú alkalmazásával történt valamennyi mintavételre kijelölt ponton. A legnagyobb szennyezettséget mutató NYE-IF-9 jelű furatból zavartalan mintát vettek a földtani közegből 8-11 m mélységközből, mely talajmintából, a mag közepéből 20 cm-enként vettek mintát laboratóriumi elemzésre. Az így vett mintákon laboratóriumban „szerves festék tesztet” is végeztek, az elkülönülő szerves fázis jelenlétének vizsgálata céljából, majd a teszt eredményeinek ismeretében a 8,0 m, 9,0 m és 10,2 m mélységből vett mintákban meghatározásra került a CAH koncentráció. Trendvizsgálat Elvégezték a területen meglévő monitoring kutakból 2002-2008 június közti időszakban vett felszín alatti víz minták kémiai analitikai eredményeinek trendvizsgálatát. Előzetes elméleti kockázati modell Összegezésre kerültek a vizsgált területről jelenleg rendelkezésre álló információk, az ismert szennyezőanyagok megjelenési formái, a lehetséges terjedési útvonalak, expozíciók és a relevánsnak tekintett hatásviselők. Az előzetes elméleti kockázati modell összeállításánál alapvetően a bemutatott terület- és vízhasználatokra támaszkodtak. In situ kármentesítési technológiák alkalmazhatóságának vizsgálata A potenciálisan alkalmazható kármentesítési eljárások kiválasztásához elsősorban az USA Államközi Technológiai és Szabályozó Testület és az USA Környezetvédelmi Hivatala honlapján közzétett információkat használták fel. Javaslat a szennyezett terület kezelésének stratégiájára A vizsgálatokat végző szakértő véleménye szerint egy hosszú távú területkezelési stratégiát kell meghatározni a szennyezett területre vonatkozóan. A szükséges intézkedések és műszaki beavatkozások helyéről és sorrendjéről kockázati alapon kell dönteni, amennyiben a szükséges adatok ehhez rendelkezésre állnak. A célok elérése érdekében rövid távon a felszín alatti környezetben feltárt szennyezettség diagnosztikájára kell összpontosítani, amely a csóva gócának, a csóva pontos helyének, méretének, stabilitásának meghatározását, valamint a felszín alatti víz szivárgási viszonyainak tisztázását, nyomon követését jelenti elsősorban. A középtávú intézkedéseknek elsősorban az oldott csóva terjedésének megakadályozására kell összpontosítani, amennyiben az terjed, továbbá a humán kockázatok megismerésére és elfogadható szintre csökkentésére.
