A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál

25 HERZOG HENRIK, a Vizügyi Tervező Vállalat szakági főmérnöke FÁBIÁN JÓZSEF az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet védelmi

szakszolgálatának vezetője KOVÁCS SÁNDOR a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és

folyószabályozási osztályának vezetője GYÖNGYÖSI LÁZÁR a KörösvidékiVizügyi Igazgatóság árvízvédelmi és

folyamszabályozási osztályának vezetője A Bizottság feladata az érdekeltek, a szemtanúk meghallgatása volt, az összes műszaki

dokumentációk áttanulmányozása, részletes helyszíni szemle és talajmechanikai vizsgálatok

alapján a töltés tönkrementele körülményeinek rögzítése, az okok feltárása és végül

javaslatok, ajánlások kidolgozása annak érdekében, hogy hasonló esetek a jövőben lehetőleg

elkerülhetők legyenek. A bizottság az alábbiakat állapította meg: A bekövetkezett jelenség egyértelműen az a típusú belső erózió, amilyet pl. 1954-ben a Szigetközben Ásványrárónál észleltek. Ott a víz feltörésétől a gát beroskadásáig kb. csak 2,5

perc telt el. A belső erózió bekövetkezését támasztják alá a szakadás után végzett

talajfeltárások, az ennek alapján végzett állékonysági számítások, és a fotogrammetriai

felvételek topográfiai elemzése.(

17

) A szakadás környezetében végzett talajfeltárás adatai szerint a gát alatt a következő rétegsor

található: - 1,5-2 m kövér agyag, ennek alsó része rideg, mészkonkréciós; - 0,5-1,5 m iszapos homokliszt; - 2,5-4,0 m finom szemű csillámos homok, felső harmadában teljesen laza, lejjebb kevés

iszaptartalommal, a laza finom homok szemösszetételénél fogva könnyen folyósodik; - lejjebb kemény kövér agyagos rétegsor, amely a kopolya fenekét is alkotta. A laza homokrétegben a mederből kifelé szivárgó víz nyomásvonalának az esése kicsi, a

kötött fedőréteg alsó felületén nagy felhajtó erő keletkezik. Ennek nyomása érvényesül a

finomszemű homokban. Az efölött lévő agyagréteg erősen vízzáró, és igen merev, ez veszi fel

a teljes nyomást. A fedőréteg egy ideig ellenáll a nyomásnak, majd a leggyengébb helyen

hirtelen felszakad. A kitörés nyomán hirtelen lecsökken a nyomás a homok felszínén, a

keletkező nyomáslökés hatására a feltöréstől a folyómeder felé hátráló felület mentén