A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál
23 száraztakarmány_ négyezer tonnát meghaladó szemestermény, elpusztult 35 szarvasmarha, 1500 sertés, 43 juh,- 45 000 baromfi és nagymennyiségű hal. Ez igen nagy mennyiségű szervesanyag-terhelést jelentett, ezért a visszavezetésnél a folyók vízminőség romlásával kellett számolni. Az árvízi készültség ideje alatt az Igazgatóság vízminőségvédelmi laboratóriuma összesen 538 db mintát vizsgált meg, a KÖJÁL 186 db bakteriológiai vizsgálatot, a NÖÁ 16 db növényvédőszer-maradvány vizsgálatot végzett el. Az árvizes vizsgálataink mintahelyeinek száma 33 db volt. ( 9 ) Az elöntött területek vizének vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az idő függvényében csökken a víz oldott oxigén tartalma, és lassan emelkedik az oxigénfogyasztásuk és ammónium ion tartalmuk. A Dobozi Petőfi Tsz elöntött műtrágya telepe mellet végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a foszfát értékek, 075 mg/l-től 8,5 mg/l-ig folyamatosan emelkedtek, majd - a teljes készlet feloldódását követően - visszacsökkentek. Egészségügyi osztályozások IV. osztályú, erősen fertőzött vizek. 7.3 Az árvízvédekezésben résztvevők szociális ellátása Az 1980.- július 23-án elrendelt árvízvédekezés nagyságrendje jelentős műszaki-gazdasági és munkáslétszám igénybevételét tette szükségessé, ezért az igazgatóság védekező létszáma kiegészült a társ vízügyi igazgatóságoktól és az egyéb vízügyi szervektől biztosított védelmi osztagokkal, műszaki szakemberekkel, gátőrökkel, más vállalati dolgozókkal, honvédségi
