A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál
16 Igen rövid idő alatt kiderült, hogy a gyors helyreállítás csak a gyártó vállalatok maximális közreműködésével lehetséges, ezért a kiszakadás utáni második napon kapacitáslekötő megrendeléseket küldtek ezeknek a cégeknek. A gyártókkal az együttműködés korrekt volt, amelyet a beszámoló alábbi részlete is bizonyít: Hosszúfok-II. szivattyútelep 4 db, egyenként 160 kW-os motorját víz alól kiemeltük és az EVIG-gyárba szállítottuk, ahol a motorok szétszedését- tisztítását, kiszárítását és az összes szükséges javítást, mérést 6 nap alatt elvégezték.( 12 ) A Hosszúfok-III. (akkor még gőzüzemű) sztp. helyreállításában a KÖVIZIG dolgozóin kívül a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói is részt vettek, a kazánok víz-, és tűzterének, füstjárat-ának helyrehozásában, kiszárításában. A Hosszúfok II-IV. sztp-ek augusztus 4-16 között történt üzembe helyezésükkel az elöntött területek mentesítésére összesen 20,5 m3/s szivattyú-kapacitást működtettek szeptember 10-ig, amikorra a vízszint apadása lehetővé tette a Vargahosszai sztp. 2*6,0 m3/s-os gépegységének a beüzemelését. Ezzel a stabil szivattyúk kapacitása a Kettős-Körös felé 32,5 m3/s-ra kiegészült. A képen a Hosszúfoki főcsatorna balparti töltésén történő vízátbukás látható. A Vargahosszai sztp. gépegységének üzembe helyezését megelőzően a Ø 2000 mm-es nyomócső ún. nadrágcső idomának a víz alatti kiszerelését tervezték, amelynek daruval