A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál

10 6. A kitört vizek lokalizálásával és visszavezetésével

kapcsolatos védelmi

m

unkák A Kettős-Körös jp-i töltésszakadáson 208 millió m

3 víz folyt ki,

amely 10.500 ha-t árasztott el a

Kettős-Körös jp-i töltés, a

Hosszúfoki főcsatorna, a Tarhosi

körtöltés, a Gyepes csatorna, a

Feketeéri lok.töltés, a BékéscsabaDoboz közút és a Dobozi körtöltés

által határolt területen. A szakadáson kiömlő víz a szakadás

szelvényétől mindössze 1,5 km-re levő Hosszúfoki főcsatorna bp-i töltésére zúdult, azon igen rövid idő

alatt átbukva elöntötte a Hosszúfoki

II., III., és IV. szivattyútelepeket. (Az elöntési helyszínrajzon a

Mályvádi-, és a Mérgesi

szükségtározók, valamint a SebesKörös jobbparti töltésszakadás

területei is láthatók) 6.1 A töltésszakadás ideiglenes elzárása Július 28-án és 29-én a kettős-körösi töltésszakadásnál lévő két ÁKSz-osztag végrehajtotta a töltéscsonkok_ bevédését. Eközben négy újabb ÁKSz-osztag érkezett a helyszínre és a hat

osztag 31-én megkezdte a töltésszakadás elzárását. E feladat végrehajtása jelentős

nehézségekkel járt. Az elzárást a meder felől végrehajtani nem lehetett, mert a szakadáson

kizúduló víz a hullámtéri szakaszt csaknem a folyó fenékszintjéig kimosta. A folyó, valamint