A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Kovács Richárd (ÉDUKÖVIZIG): Árvízvédelmi célú műszaki beavatkozások történeti áttekintése a Fertő-tavon
ÁRVÍZVÉDELMI CÉLÚ MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A FERTŐ-TAVON Kovács Richárd ÉDUKÖVIZIG, Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztály Bevezető A Fertő-tó mai arca sokban eltér a szabályozások előtti állapottól. Ennek oka a megváltozott hidrológiai viszonyok mellett az emberi beavatkozásokkal is magyarázható. A Fertő-tóval foglalkozó szakembereken túl szinte mindenki számára igen érdekes lehet a tavat érintő, azon belül is az árvízvédelmi beavatkozások történeti áttekintése. A Fertő-tavat érintő beavatkozásokat jellegük szerint: - árvízvédelemre, - lecsapolásra, területhasznosításra, - vízminőségi célra - természetvédelmi célra - meder halászati, nádgazdálkodási hasznosítására, - határvédelemre - üdülési célra (strandolás, vitorlázás), irányulóként jellemezhetjük. Az egyes beavatkozások időközben a természeti, társadalmi viszonyok megváltozásával eredeti céljuktól eltérhettek. A megvalósítást, vagy későbbi rekonstrukciót (átépítést) követően az egyes létesítmények, alkalmazkodva az új, megváltozott igényekhez már az eredetitől eltérő szerepet tölthetnek be. A Fertő-tavat érintő beavatkozásokat csoportosíthatjuk aszerint is, hogy: - megvalósultak, vagy - nem valósultak meg. A tervek meghiúsulásának oka többféle volt, mely az aktuális környezeti, műszaki, társadalmi, pénzügyi háttérben keresendő. Az árvízvédelmi beavatkozások a korabeli elképzelések és tervek összetettsége miatt nehezen tárgyalhatók külön, a tó többcélú hasznosításához kapcsolódó intézkedésekkel együtt jelentek meg. Dolgozatom a Fertő-tavat érintő beavatkozások közül az elsősorban árvízvédelmi jelentőséggel bíró intézkedéseket tárgyalja. A fontosabb műszaki létesítmények közül a Fertőszéli zsilip, a Hanság-főcsatorna és a Mexikói körgát építésének történetébe nyerhetünk betekintést. Nevezetes Fertő-tavi árvizek történeti áttekintése feljegyzésekből A Fertő-tóhoz kapcsolódó intézkedések teljesebb megismeréséhez elsőként a Fertő-tó árvízi történetét tekintsük át. A Fertő-tó korábbi szélsőséges vízjárásáról számos történelmi feljegyzés szól. Már a római írások is említik a Fertő-tónak (Lacus Peiso) időnkénti áradásait, kiszáradását. A legtöbb történelmi adatot Ortvay, Winkler és Schmid gyűjtéséből származik. A Fertő árvizeiről kevés információ áll rendelkezésre, de megállapítható, hogy a maximális vízszint meghaladta a jelenlegi jogi partvonalnak számító 116,00 mAf szintet. Jelentős árvíz volt 1838, 1872-80, 1965 és 1996 években. Megbízható vízállásadatok 1930 óta állnak rendelkezésre. A részletes kronológia Pannonhalmi M. és Sütheő (2007.) munkája alapján az alábbi táblázatban tekinthető meg. (Pannonhami M. - Sütheő L. (2007), p. 6-8., 13.) A Fertő-tó vízállásainak időrendi áttekintését színesíti, hogy a kronológiában történelmi kötődések, események is megjelennek. Sajnos a korábbi történelmi időszakokban a vízállások