A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Lieber Gábor (KDVKÖVIZIG): Hajózási problémák a Közép-Duna-völgy területén

9 Ezzel a szabályozással tulajdonképpen a váci Duna-ág szabályozottsága szinte teljesen

megvalósult és a mederfelmérések alapján a meder ún. „egyensúlyi állapota” kialakult.

Jelentősebb szabályozási munkára – a művek fenntartásán túl – azóta sem került sor. 3.1.2. A Budapest-Dunaföldvár szakaszon végzett korábbi szabályozások A Duna 1640-1560 fkm szelvények közötti szakasz közép-és kisvízi szabályozásának

elsődleges célja a jéglevonulás elősegítése, a Duna bal parti és részben jobb parti települések

és mezőgazdasági művelésű területek árvízmentesítése volt. A hajózás biztosítása ezen a

szakaszon csak másodlagos fontossággal bírt, illetve a zavartalan jéglevonulás érdekében

végzett szabályozás egyben a hajózási feltételek javítását is szolgálta. Egy-egy folyamszakaszon valamennyi elvre való törekvés és szabályozási eszköz (vezetőmű,

párhuzammű, partvédőmű, keresztgát) megtalálható, emellett a szakaszon lévő mellékágak

(Ercsi, Adony, Rácalmás, Kisapostag, Apostag, Solt, stb.) szintén elzárásra kerültek, ezáltal is

csökkentve a meder jégtorlódás kialakulására való hajlamát. Az elmúlt idők legjelentősebb ilyen szabályozása a Dunavecse-Dunaföldvár (1574-1563 fkm) közötti szakaszon történt az 1992-93 években. A szakasz helyzete mind a jéglevonulás, mind

a hajózás szempontjából átmenetileg kedvezően alakult a ’90-es években elvégzett szabályozás eredményeként, mely mozgómedrű kisminta kísérlet eredményei alapján történt. Ennek keretein belül nyolc terelőmű került beépítésre, valamint két, korábban épített jobb

parti sarkantyú részleges rövidítésre került. 3.2. Jelenleg tervezett beavatkozások Magyarországon a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. szeptember 16-án

megküldött nyílt közbeszerzési eljárás keretében hirdette meg „A Duna hajózhatóságának

javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány” elkészítésére irányuló munkát. Az

ajánlattételi felhívás alapján lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárás után a VITUKI

(Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.) ajánlatát fogadták el a munka elvégzésére. A vezetésükkel létrejött konzorcium készítette el 2007. szeptemberére a végleges megalapozó tanulmányt, melynek lényegi tartalma a hajózást akadályozó gázlók és szűkületek

megszüntetésének kidolgozása az ENSZ EGB előírásai szerint az alkalmazandó VI/B ill. VI/C hajóút paramétereknek megfelelő mértékben, valamint a hajózási feltételek javításával

összefüggő ökológiai rehabilitációs (környezet- és természetvédelmi intézkedések)

végrehajtása, valamint a parti szűrésű vízkészletek, valamint a vízkivételek védelme. A vizsgált dunai vízi útszakasz jelenlegi javításának lehetőségei tervezési szempontból erősen korlátozottak. A kötöttségek egyrészt a szabályozni kívánt folyószakasz természeti és

mesterséges adottságaiból (bel- vagy külterületi szakasz, vízbázissal rendelkezik-e, stb.), a jelenleg Magyarországon adott vízpolitikai helyzetből, és a szabályozás lehetséges pénzügyi

kereteiből származnak. Így tehát kizárólag hagyományos folyószabályozási eszközökkel, a

VITUKI által 2007-ben készített tanulmány alapján a KDV-KÖVIZIG területén a következő

beavatkozások jöhettek számításba:  a meder kizárólagos kotrása (pl. a Dömösi szűkületnél, az Árpád-híd felett lévő

gázlónál, vagy a Váci gázló rendezésénél)  kombinált kotrási-szűkítési megoldások alkalmazása (pl. a Budafoki gázlónál),  a hajóút újravonalazása (a Dömösi gázló esetében).