A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Bogáth Jenő (Dunaújvárosi Vizi Társulat): 40 éves a Dunaújvárosi Vizi Társulat

7 A négy év alatt minden kezelésünkben levő vízfolyáson legalább egyszer teljes fenntartást

tudtunk végezni. Sajnos, azóta csak csökkentett fenntartási összeget kapunk, ami a művek

fokozatos romlásához vezetett. 2000-ben a küldöttgyűlés úgy határozott, hogy öt évre előre megállapítja az érdekeltségi

hozzájárulás összegét – ami aztán minden évben megerősített – mivel ígéret volt arra, hogy az

állam a befizetések arányában járul hozzá a művek fenntartásához. Így elértük, hogy az 1999es évi 230Ft/ha-os érdekeltségi díj 2004-re 650Ft/ha-ra emelkedett. A társulat tagságának döntő része megértette, hogyha azt szeretnénk, hogy rendben legyenek

a művek az inflációt meghaladó mértékben kell emelni az érdekeltségi díjat. Így egy idő után

látványos fejlődést lehetne a fenntartás területén elérnünk. Persze jó lenne, ha az állami

finanszírozás az ígért szintre emelkedne, (egy forinthoz egy forintot ) mert akkor a

feladatainkat magasabb szinten tudnánk teljesíteni. A 2000-től 2010-ig terjedő időszakban a forgalomképes „átvett” vízfolyások felújítása történt

meg beruházásként, azóta napjainkig a befolyt érdekeltségi díj döntő része fenntartásra,

üzemeltetésre lett felhasználva. Évente a kezelésünkben levő vízfolyás mintegy 50%-át tartjuk

fenn, de célunk, hogy eljussunk mindenhova, ahol a fenntartással kárt előzhetünk meg. 2009 év végén az Országgyűlés új törvényt alkotott a társulatokról. ( 2009.évi CXLIV Tv. ) Az előző 1995 évi LVII tv. megszületése óta sok változás történt a gazdaságban, a társadalomban. Úgy látta az ország vezetése, hogy érdemes külön törvényben szabályozni a

vízgazdálkodási társulatok működését. Alapvető változás az, hogy szabályozza az új törvény a

küldöttválasztást, meghatározza a minimális társulati hozzájárulás mértékét, és az állami

finanszírozást is lehetővé teszi. Társulatunk a tagok vízgazdálkodással kapcsolatos igényeit próbálja kielégíteni. Célunk, hogy bemutassuk az általunk elvégzett munkát. Ismertessük a velünk kapcsolatban levőkkel az

elvégzett feladatokat, és azok hasznát. A társulat megalakulása óta tagja az Országos és Területi Szövetségnek. Több cikluson

keresztül tagja a szövetség elnökségének a társulat képviselője. Ez nemcsak egy pozíció,

hanem nagy megtiszteltetés, és természetesen sok munkát is jelent. Tagja a társulat a Magyar Hidrológiai Társaságnak. Ez szakmai szervezet, ahol a vízgazdálkodással kapcsolatos véleményeinket tudjuk elmondani. Tagjai vagyunk még az Agrárkamarának, mert úgy gondoljuk, segíteni tudjuk egymást

azokkal az információkkal, melyek birtokában vagyunk. Társulatunk 2008-ban részt vett egy holland-magyar program fejlesztésében. Kidolgoztuk egy vizes élőhely felújításának tervét, melyet az elkövetkező időben szándékunkban áll

megvalósítani, hiszen az abban érdekeltek nyilatkoztak arról, hogy anyagilag is támogatják a

munkát. A Dunaújvárosi Vízi Társulat negyven évének ismertetése nem lehet teljes, ha nem említjük

meg név szerint azokat, akik sokat tettek a társulatért. Megalakulása óta elnöke a társulatnak Dr. Szalóki László. Már a megalakulás előtt vezette azt

a szervező bizottságot, mely meggyőzte az akkori gazdasági vezetőket, hogy a társulat

munkája milyen hasznos. Javaslataival, tanácsaival mindig segítette a társulat operatív

vezetését. 1970-től 1990-ig a társulat ügyvezetője Biksz János, akinek vezetésével a társulat többször

nyerte el a Kiváló Vállalat elismerést. Vezetése alatt lett elismert vállalat a Dunaújvárosi Vízi Társulat. 1990-től az ügyvezetői teendőket Bogáth Jenő látja el. A társulat pénzügyi közgazdasági

stabilitásában nagy szerepet játszott Fehér Ilona főkönyvelő 1973-1990 közt. Őt a főkönyvelői

pozícióban Farkas András, követte aki a mai napig elvégzi ezt a feladatot. 2003-tól a műszaki vezetői munkát Megulesz Gabriella látja el.