A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Bogáth Jenő (Dunaújvárosi Vizi Társulat): 40 éves a Dunaújvárosi Vizi Társulat
3 Az 1990-től 2000-ig terjedő idő a kiútkeresés és átalakulás időszaka volt. Amíg 1990-ben az átlagos állományi létszám 114 fő volt, addig 1993-ban 75 fő lett. 1994-ben a társulat létrehozott egy egyszemélyes Kft-t, ahova a munkaszervezet „átment” (7 fő kivételével), és a KFT. elkezdte a saját életét élni. Felvetődik a kérdés, miért volt szükség egy KFT létrehozására? A Dunaújvárosi Vízi Társulat a 90-es évek elejétől – az ország többi vízi társulatához hasonlóan – nagyon nehéz helyzetbe került. A mezőgazdasági földtulajdon átalakulásával tagjaink létszáma száz főről mintegy 20000 főre emelkedett. Évekbe tellett, amíg megkaptuk az új tulajdonosok adatait, hiszen a földtulajdon változásakor az új tulajdonosokkal nem közölték, hogy a földtulajdonhoz jutással nemcsak jogokat kaptak, hanem kötelezettségeik is keletkeztek. A társulatnak az érdekeltségi hozzájárulásból származott bevétele 1994-re a közcélú feladatok ellátásához szükséges összeg 5-10%-ára csökkent. A nehéz gazdasági helyzethez az is hozzájárult, hogy az állam abban az időben nagyon szerényen támogatta a vízgazdálkodási társulatokat. A csökkenő bevételek mellett nem csökkent az ellátandó feladat mértéke, és nem csökkent a társulat tagjainak és választott vezetésének az irányú felelőssége, hogy a társulat dolgozói – ellentétben igen sok szervezettel – ne kerüljenek az utcára. Ezért döntött úgy akkor a Dunaújvárosi Vízi Társulat közgyűlése, hogy megalakítja a munkaszervezetből a Kft-t és lehetőséget biztosít az Munkavállalók Résztulajdonosi Program által nyújtottak figyelembevételével a dolgozói tulajdon létrehozására úgy, hogy 26% részesedés a társulat tulajdonába marad. Természetesen a megalakítást a társulat Intéző Bizottsága és az Ellenőrző Bizottsága felügyelte a közgyűlés felhatalmazása és ellenőrzése mellett. Mivel a társulatnak nem voltak alkalmazottjai, értelemszerűen a költségek is minimalizálva lettek. Így a fentiekben leírt minimális forrásból is úgy látta el közfeladatát, hogy lényeges belvízi elöntés nem volt a területen. Ezzel a lépéssel megmaradt a dolgozók munkahelye, és a társulati feladatokat is - a társulat küldöttgyűlésének és választott tisztségviselőinek ellenőrzése mellett – el lehetett végezni Ez az állapot 2003-ig tartott. Akkor a társulat értékesítette a tulajdonrészét a Kft-ben, és bizonyos létszámot is újból felvett. Olyan nagyságú létszámot, amellyel a befolyt érdekeltségi díjat a leghatékonyabban lehet felhasználni. Az 1994-es munkaszervezet Kft-be történő átszervezése nem okozott törést a társulat életében. Az évek folyamán mind több és több földtulajdonost, földhasználót sikerült felderíteni, és napjainkra már az összes terület 93%-á-nak az adatait ismerjük. A kivetett és befizetett érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alábbi táblázat mutatja. Az érdekeltségi díj alakulása 1991 - 2010-ig év Érdekeltségi hozzájárulás Ft/ ha év Érdekeltségi hozzájárulás Ft/ha 1991 70 2001 400 1992 70 2002 480 1993 35 2003 560 1994 70 2004 650 1995 70 2005 690 1996 140 2006 725 1997 170 2007 750 1998 200 2008 810 1999 230 2009 850 2000 315 2010 935
