A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Vásárhelyi Péter (ÉDUKÖVIZIG): A természetvédelem és vízgazdálkodás összehangolása sokfeladatú létesítmények és együttműködések kialakításával
10 vonatkozóan is. Bizonyos kérdéskörök, amelyeknél a részletes rendelkezések előre nem voltak meghatározhatóak, a későbbiekben külön szerződésekben kerültek rögzítésre. A tulajdonjogi és használati kérdésekre vonatkozó rendelkezések is a megállapodás lényegi részét képezték. Az erőmű üzemvíz-csatornája a duzzasztómű terelőtöltését átvágva ágazik ki a Rábából, ennek állami tulajdonból kivonását területcserével kellett rendezni. Az erőmű területén (magáningatlanon) létesült hallépcsőre az ÉDUKÖVIZIG használati jogát be kellett jegyeztetni és rendezni kellett a beruházás keretében létesült új vízmérce állami tulajdonba adását is. A szerződés rendelkezik a megállapodás rendszeres felülvizsgálatáról, illetőleg az üzemelésre vonatkozó, és további pontosításra szoruló kérdések tekintetében üzemeltetési megállapodás megkötéséről is. Az együttműködési és üzemeltetési megállapodások mindkét fél számára meghatározzák a végrehajtandó feladatokat és tartalmazzák a szükséges garanciákat is. Eredmények A vízerőtelep 2006-2008 között épült fel. A próbaüzem, majd a 2009. február 13.-án kiadott üzemelési engedélyt követő üzemelés mintegy két éves időtartama alatt az együttműködéssel probléma nem merült fel. Ez időszakban jeges téli üzemre, árvízi üzemre, különböző javítási munkákra, s emiatt ideiglenes duzzasztási-szint csökkentésre is akadt példa. A különböző üzemállapotokban az automatika és a két létesítmény együttes kézi vezérlése is megfelelően működtette a rendszert. Az eltelt időszakban az erőmű finomhangolása, a megmutatkozó hibák javítása megtörtént. Az eddigi üzemidő alatt a Rába kedvező vízhozamai lehetővé tették, hogy az éves termelés a 9 millió kWh körül alakuljon. A Kenyeri vízerőmű (felvízi felől) és a hallépcső beeresztő műtárgya Hasonlóan kedvezőek a tapasztalatok vízerőtelep mellett felépült és 2008 augusztusától üzemeltetett mintegy 300 m hosszú hallépcsőre vonatkozóan. Ez a létesítmény a 138,40133,35 m Bf. közötti, azaz 5,05m szintkülönbség legyőzését teszi lehetővé a vízi élőlények számára az alvízcsatorna és a felvízcsatorna között. A hallépcső két vasbeton műtárgyból és a kettő között húzódó természetközeli medencesorból áll. Az alvízi műtárgy, a réselt halátjáró 72,15 m hosszú, 1,6 m széles, 1,8 m magas, felül nyitott, lépcsőzetes fenekű műtárgy, amely a szintkülönbség legnagyobb részének, 4,05 m leküzdésére szolgál. A megfelelő áramlást és szintkülönbségeket betétpallós szűkítések oldják meg, amelyek között terméskőszórással érdesített fenekű medencék helyezkednek el. A réselt halátjáró egy rávezető öblön keresztül csatlakozik az erőmű alvízcsatornához. Az öbölbe torkollik bele a csalivíz vezeték, amely egy osztómedencén kerül megtáplálásra a réselt halátjáró felső részéből. A felvízzel a kapcsolatot a beeresztő zsilip biztosítja a felvízcsatorna jobb parti terelőtöltésén keresztül. Ez a műtárgy 32,32 m hosszú, 2,5 m széles és 5,6 magas. Teteje zárt a töltésen történő közlekedés érdekében, de a nagy belmagasság a természetes bevilágítást lehetővé teszi. Fenékszintje 138,40 m Bf., melyet kőszórással érdesítettek. Vízoldali zsiliptáblás elzárással rendelkezik. A két műtárgyat köti össze 1m szintkülönbséget legyőzve a természetközeli szakasz, amelyet betonba rakott terméskő
