A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Vásárhelyi Péter (ÉDUKÖVIZIG): A természetvédelem és vízgazdálkodás összehangolása sokfeladatú létesítmények és együttműködések kialakításával

4 A nicki duzzasztómű tömlősgátas elzárással A duzzasztóművel szemben jelentkező igények és ellátásuk A Nicki duzzasztóműnek alapfeladata kettős: A Kis-Rába rendszer irányába mindenkori 8,0

m

3

/s-os maximális vízhozam kiadását lehetővé tevő duzzasztás előállítása, és az árvíz, jég,

hordalék biztonságos továbbvezetése. A duzzasztómű esetében árvízi szempontból a Rába ragyogói illetve sárvári szelvénye

tekinthető mértékadónak. Utóbbi mintegy 20 km-re a Nicki duzzasztó felett található. A

sárvári szelvényben a mértékadó 1%-os árvízhozam 957 m

3

/s. A Nicki duzzasztóművön

levezetendő hozam 770 m

3

/s, mivel ennél nagyobb sárvári vízhozamok esetében megnyitásra

kerül a Rába jobb parti szükségtározója Sárvár alatt. A duzzasztómű képes a 770 m

3

/s-os vízhozam levezetésére az összes nyílásának teljes nyitása mellett. Ebben az esetben a

duzzasztóművön a vízszint nem haladja meg a maximálisan megengedhető felvízszintet.

Szélsőséges esetben, ha a nyílások nem tehetőek teljesen szabaddá, (pl. jeges árvíz okozta

probléma esetén), a duzzasztómű nyílásaira a vizet rávezető jobb parti terelőtöltés átvágásával

lehet az átfolyási szelvényt növelni. A mozgatható gátnyílások és a hordalék-leeresztő zsilip

megfelelő üzemeltetésével lehetőség van a jég és hordalék továbbvezetésére is. A műtárgy másik fő feladatát képezi a Kis-Rába vízpótlásának biztosítása. A kivezethető

vízmennyiséget 8,0 m

3

/s-os maximális hozamban határozták meg. A kivezetett víz a Kis-Rába

medrében, valamint vízkormányzó művek segítségével a vízrendszer több vízfolyása között

megosztva folyik a Hanság illetve a Rábaköz területére. A Hanság-Rábaköz fontosabb

vízfolyásai, csatornái: A Kis-Rába, a Keszeg-ér, Kőris-patak, a Kardos-ér, az Ikva, valamint a

Répce, a Hanság főcsatorna és a Kapuvár-Bősárkányi csatorna. A vízrendszerbe vizet szállít a

Répce és a Kis-Rába, továbbá az Ikva, a Kardos-ér és a Kőris-patak. A Hanság – főcsatorna a

belé torkolló vízfolyások vizét szállítja, a Fertő tó felől csak időszakosan kap vízutánpótlást,

ha azt Fertő tó magas vízszintje a tó üzemrendje és a nemzetközi egyezmények szerint

indokolja. A területen található többi vízfolyás és csatorna a felsorolt vízfolyásokon érkező és

a helyi területről származó vizeket osztja szét. A rendszerbe érkező vízhozamok tekintetében

Kis-Rába vízkivétel a legjelentősebb vízutánpótlást jelenti a térségben kis- és középvizek

esetén is. Kisvizes időszakban megléte kiemelkedő fontossággal bír. A duzzasztómű e két alapfeladata építésétől napjainkig sem változott, de ugyanez nem mondható el az általa szolgáltatott víz felhasználásáról, amelynél jelentős változások

mutatkoztak az idők folyamán. A későbbiekben újabb igények merültek a duzzasztóművel

kapcsolatban is, amelyek kielégítése érdekében járulékos létesítmények építése vált

szükségessé.