A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Vásárhelyi Péter (ÉDUKÖVIZIG): A természetvédelem és vízgazdálkodás összehangolása sokfeladatú létesítmények és együttműködések kialakításával
3 kötelezte a Társulatot a duzzasztás megnyugtató rendezésére egy korszerű mozgógátas duzzasztómű megvalósítása formájában, amely költségeit részben államsegély, részben az érdekeltek által visszafizetendő hitel nyújtásával fedezték. Az ilyen formán 1932-1933 között megépített Nicki duzzasztómű a kor műszaki színvonalának élvonalába tartozott. Tervezéséhez a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztek kisminta kísérleteket. A magasküszöbű gátnyílásokba svájci Huber és Lutz mérnökök szabadalmát képező nyergesgát-rendszert építették be. A gátszerkezetet tervező bécsi mérnök, Josef Pfletschinger, saját szabadalmát is képező műszaki megoldással biztosította a gát állékonyságát az alvízi kimosódásokkal szemben. A Nicki duzzasztómű átnézeti helyszinrajza A duzzasztómű 3 db 24 m-es fix betonküszöbre helyezett nyergesgátas elzárással rendelkező és egy 10 m széles alacsony küszöbű, kettős síktáblás elzárással készített ún. fenékleeresztő nyílással épült meg. Utóbbi mozgatásához, valamint a gát megvilágítására és a környező épületek ellátására a jobb parti pillérre egy egyenáramú generátort telepítettek, amelyet egy 0,4 m3/s vízemésztésű Francis-turbina működtetett. Bár felmerült nagyobb léptékű vízerőhasznosítás gondolata is, ez gazdasági okokból nem valósulhatott meg. A duzzasztómű több mint 75 éves fennállása során beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez időszak alatt több kisebb javításon, változtatáson esett át, de eredeti jellegét mindvégig megőrizte. Az egyetlen jelentősebb szerkezeti-technológiai átalakítással járó beavatkozás a duzzasztómű 1995-1999-es nagyrekonstrukciója volt, amely országos szinten is jelentős újdonsággal járt. Magyarországon elsőként itt alkalmaztak tömlős gátas elzárást, amellyel a nyergesgát-táblákat váltották ki.
