A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Lieber Gábor (KDVKÖVIZIG): Hajózási problémák a Közép-Duna-völgy területén
4 alluviális folyómeder természetes jellegű berágódásának (a főmederbeli kotrásokra 1989 óta tilalom van érvényben). Ami a Dunaföldvár-Dunaújváros közötti szakasz régi és új LKHV értékeinek összevetését illeti, itt azóta is jelentős vízszint csökkenés regisztrálható. A legnagyobb csökkenés a Dunaföldvári híd térségében jelentkezett, értéke mintegy 70 cm. Az 1970-1982 közötti években a Budapest feletti szakaszon szintén több mint 17 millió m 3 kavicsanyagot kotortak ki, ennek nagy részét Nagymaros és Vác között, ahol a kotrás hatására kb. 50-110 cm-es meder-, illetve kisvízszint süllyedés következett be, gyakorlatilag a ’90-es évek kezdetéig. A nagyobb érték akkoriban Visegrád-Nagymaros térségben jelentkezett. Kedvezőnek kell mindazonáltal értékelnünk azt a tényt, hogy a Dunaújváros-Budapest közötti szakaszon az új LKHV némiképpen emelkedett, vagy a régivel megegyező szinten maradt, a Szob-Budapest közötti szakaszon pedig az új LKHV értékek szintén növekedtek a korábbi hajózási kisvízszinthez képest. 1. táblázat – Az 1990 és 2004 közti LKHV értékek különbségei 1688,0-1708,0 fkm közt (VITUKI, 2007) (További adatok az 1. sz. mellékletben) Ez a folyamat valószínűleg a kikotort üledékes mederanyag helyén maradt kemény altalajú eróziós küszöböknek köszönhető, melyek a meder természetes jellegű mélyülési folyamatait megfelelően akadályozzák. 2.3. Problémás szakaszok a KDV-KÖVIZIG területén A legnagyobb gondot a hajózás számára az alacsony vízállásoknál jelentkező gázlók és hajóút-szűkületek jelentik. A KDV-KÖVIZIG területén jelenleg 8 gázlós, és 11 szűkületi szakasz van nyilvántartva, ezeket a következő táblázat foglalja össze.
