A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
13. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Szabó János Adolf (VKKI) - Illés Lajos (VIZITERV ENVIRON Kft.) - Lucza Zoltán (FETIKÖVIZIG): A Beregi árapasztó tározót terhelő nagyvizek gyakoriságának számítógépes modell-szimuláción alapuló elemzése
6 4. ábra: Az időjárás-generátor és a lefolyásmodell kapcsolatának szemléltetése iii. A harmadik lépésben a kapott hidrológiai idősorok statisztikai kiértékelése következik, vagyis mondjuk kiválasztjuk a 100 éves sorozatok mindegyikéből a legnagyobb csúcshozamút, majd előállítjuk azok kumulatív relatív gyakoriságát (itt jegyezzük meg, hogy valójában ez az a statisztika, amelyet a fenti d.) pontban hiányoltunk a hagyományos hidrológiai feldolgozás kapcsán). Majd a gyakoriságok alapján kiválasztható a vizsgálatunknak megfelelő kritériumú (mondjuk a 95%-s) 100 éves árhullám, és akár az azt kiváltó körülmények (hidrometeorológiai idősorok, kezdeti talajnedvesség, mederteltségek, stb.). 2.1) A feladat megoldásához kifejlesztett sztochasztikus időjárás-generátor Nagyon leegyszerűsítve, az időjárás-generátor egy olyan – alapvetően sztochasztikus – matematikai és számítógépi algoritmus, amely képes előállítani valamely vízgyűjtőre évszakilag is, és a múlt statisztikájára is jellemző, tetszőleges hosszú távú (pl.: 100 év) napi időjárási adat-szekvenciákat (idősorokat). Ezen idősorokat olyan sztochasztikus folyamatok megvalósult reprezentációiként tekintjük, amelyek paramétereit a folyamat megfigyelt múltja alapján becsülünk meg. Hogy milyen adatok szekvenciáinak előállításáról is van szó, az mindig attól függ, hogy az alkalmazott hidrológiai modell milyen adatokat igényel. Ezek esetünkben nem mások, mint a vízgyűjtő-hidrológiai folyamat-modellező rendszer (lásd 2.2 -ben) térben osztott hidrometeorológiai peremfeltételei, vagyis: napi minimum és átlaghőmérsékletek, valamint a napi csapadék idősorok térbeli eloszlásai. A további szükséges hidrometeorológiai adat (mint pl.: relatív páratartalom, potenciális párolgás, stb.) ezekből már előállítható. A szóban forgó időjárás-generátorunk tehát két alapvető komponensből, léghőmérsékleti adatgenerátor, és csapadék adatgenerátor áll. Itt jegyezzük meg, hogy az alább bemutatatásra kerülő időjárás-generátort korábban már tározó-paraméterek optimalizálására is sikeresen alkalmaztunk (Szabó, J. A. - Bódis, K. - Volodimir Csipak - Illés, L. - Lucza, Z.)
