A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
13. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Keve Gábor (ADUKÖVIZIG): Tér és időbeli webkamerás jégmegfigyelés a Dunán
2 latokhoz viszont elengedhetetlen volna objektív mérések sorozata a teljes fagyási, zajlási és torlódási folyamatról. Kezdeti lépésként 2001-ben, korábbi a 1970-es évek fekete-fehér fotózási tapasztalatai alapján egy webkamerát telepítettünk (2. ábra) a bajai Duna-part egy magas épületének tetejére. Az első sikeres méré- sek, megfigyelések és azok későbbi vizsgálata alapján további 5 további kamerát helyeztünk ki a folyó kü- lönböző szelvényeibe. 2. ábra. Első web-camera a bajai Duna-parton Az ily módon kialakított megfigyelő helyek 30-40 km távolságban helyezkedtek el egymástól, mellyel mindösszesen egy 130 km-es folyószakasz vált azonos időben észlelhetővé. Különös szerencse, hogy már a kiépítést követő első télen (2009. január) egy kéthetes zajlási időszak sikeresen rögzítésre került mind az öt helyszínen. Medermorfológiai és hidrometeorologiai adatokkal kiegészítve a felvételeket már elsődleges elemzések is komoly lehetőségeket mutattak a zajlási jelenség tér és időbeli struktúrájának alaposabb megismerésére. A felvételek alapján a jégtáblák méretösszetétele, mozgása és átrendeződése csakúgy, mint torlódások és leválások időbeli alakulása jól követhetőek. 2. WEBKAMERÁK TELEPÍTÉSE 2.1. Elhelyezés Dr. Zsuffa István 1978-ban megjelent Vízügyi Műszaki Segédlete egyértelműen ismerteti, hogy a szabatos folyami jégészlelés alapvetően két eljárás eredménye lehet. Az egyik, a jég minőségi megfigyelése, melyet a világon mindenütt hasonlóan járőrök szubjektív észlelé- sére alapozva valamilyen egyszerű kódolással jegyeznek fel. Ebből tudható később a folyó megfigyelt szelvényéről (általában a vízmércék környezete) a jég megjelenése, jégzajlás, jégmegállás, jégmegindulás, torlaszok keletkezése, jég eltűnése. Azt is feljegyzik, hogy a megfigyelő milyen mértékűnek látta a szakasz jégborítottságának arányát a teljes felülethez képest.