A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
12. szekció: A vízjog időszerű kérdései - Kiss Emese (M+T Kft.): Észrevételek a vízi-közmővek szabályozásához
1 Kiss Emese (M+T Kft.): Észrevételek a vízi-közművek szabályozásához 1. B evezetés A Vízjog témakörén belül, amely nagyszámú jogszabályból áll – és a műszaki ember sz ámára már-már követhetetlen nyelvezetében, hivatkozásaiban és összefüggésrendszerében egyaránt – egy szűkebb területhez kíván a dolgozat hozzászólni és észrevételeket tenni, nevezetesen a vízi-közművek szabályozásához. A dolgozat terjedelmi korlátai és műfaji okokból se m vállalkozhat e részterület szabályozásának átfogó áttekintésére, ezért három – remélhetőleg az időszerűség követelményének megfelelő – témakörben kísérel meg gondolatokat ébreszteni eg y gyakorló mérnök, illetve egy mérnökiroda tervezési-, szakértési-, műszaki ellenőrzési- és okt atási tevékenysége során szerzett tapasztalatai alapján. Ezek az alábbiak: - a vízi-közmű fogalma – a települési csapadékvíz-elvezető rendszerek integrálása a jog szabályi rendszerbe, - a vízi-közművek minősítése, élettartama és amortizációja, - a tervdokumentációk tartalmi követelményei, különös tekintettel az engedélyezési-, tender- és kiviteli tervek követelményeire, a kapcsolódó – nem ágazati – jogszabályokra. Az első két témakör összefügg a vízgazdálkodási törvénnyel é s részben annak tervezett módosítása adja az aktualitást, de ezen túlmutató hatásai vannak. A második és a harmadik témakört aktuálisan a KEOP pályázatok keretében jelenleg is folyamatban lévő sz ennyvízelvezetési- és tisztítási, valamint vízminőség-javító beruházások kapcsolják össze. 2. A vízi-közmű fogalma és a települési csapadékvíz-elvezetés Az építőmérnök – a szakma – számára egyértelmű és alapvetésként kezelendő, hogy a ví zi-közművek fogalomkörébe: - a ví zellátási, - a szennyvízelvezetési, valamint - a csapadékvíz-elvezetési hálózatok és kapcsolódó létesítményei tartoznak. A hatályos jogszabályok – különös tekintettel az ágazati jogszabályokra – ezt az evidenciát nem tükrözik, a szakmai és a jogszabályi értelmezés elválik egymástól. A másik probléma, hogy a különböző jogszabályok ugyanannak a foga lomnak a tartalmát eltérően határozzák meg, és azok csak az adott jogszabály keretein belül érvényesek. Legelőször a közmű fogalmát célszerű tisztázni. Ennek törvényi meghatározása – is mereteim szerint – nincsen. Az önkormányzati tv. használja a fogalmat, de nem definiálja. A 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról 2. §. b.) pontja – „közmű: a gázelosztó vezetékhálózat, a víz- és csatornahálózat, a közcélú villamos hálózat, valamint az út” – inkább csak egy felsorolásnak és nem pontos definíciónak tekinthető. A 253/ 1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – közismertebb nevén az OTÉK – több fejezete is foglalkozik a közművekkel, a település és az építmények szempontjából. Lényeges a jogszabály 8. § (2) a.) pontja, amely a település szempontjából a teljes közművesítettség kritériumaként az alábbiakat rögzíti: „(2) A közművesítettség szempontjából a.) teljes közművesítettségnek minősül aa) közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő)
