A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

10. szekció: Vízépítés - Sali Emil - Szakai Ákos (FÖMTERV Zrt.): A Budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna tervezése és építése

4 vizsgálatára, forgalomtechnikai és organizációs kérdésekre egyaránt kiterjedt. A vizsgálati

anyag három változatot tartalmaz: a.) a főgyűjtő megépítése teljes hosszban az alsó rakparton (szélesítés nélkül), nyomócsőként

üzemel b.) a főgyűjtő megépítése a jelentős hosszban az alsó rakparttól független nyomvonalon: Gellért tér és Petőfi híd valamint a Batthyány tér és Zsigmond tér között a felső

rakparton. Csak az Üstökös utca felett üzemel nyomócsőként. c.) a főgyűjtő megépítése lényegében az alsó rakparttól független nyomvonalon: a Lánchíd

alatt korábban megépített alsó rakparti szakasz kerül felhasználásra és a Gellért teret

kerülte ki az alsó rakparton. Szintén az Üstökös utca felett üzemel nyomócsőként. Az a) változat esetében általában két reális (amelyek csak keresztmetszeti elhelyezésben

térnek el egymástól) lehetőség van a főgyűjtő megépítésére, viszont egyes szakaszokon – az alkalmazott építéstechnológiától függetlenül – a kétirányú forgalom nem vagy csak komoly

korlátozásokkal tartható fenn. A fentiek mellett meg kell oldani pl. az Erzsébet hídi

csomópont átalakítását, Margit híd környéki rakpartszakasz megemelését (a többi szakasszal azonos magasságra), hajókikötők bővítését és megközelítésüket, a rossz állapotú partfal és támfalszakaszok rekonstrukcióját. A kidolgozott b) változat esetében a tervezett főgyűjtő a lehető legnagyobb hosszban a rakparttól függetlenül megépíthető, ugyanakkor ennél a változatnál a műszaki alapkoncepció

is módosul, mivel a főgyűjtőnek csak a Zsigmond tér és Üstökös utcai szakasza lenne

nyomócső, a további teljes szakasz gravitációs csatornaként üzemelne, ami egyes

szakaszokon átmérő növekedéssel jár. A 2005-ben elkészült tenderdokumentáció már az előzőekben említett változatok kombinációját tartalmazó megoldást szerepeltet: felhasználva a korábban megépült

szakaszokat az alsó és felső rakpart között váltakozik a nyomvonal. Az ún. egyszerűsített

tenderterv szerinti nyomvonal fő szakaszai: - Petőfi híd-Döbrentei tér között: alsó rakpart - Döbrentei tér-Lánchíd utca: felső rakpart, villamospálya alatt - Lánchíd utca-Halász utca: alsó rakpart, korábban megépült szakasz - Halász utca-Germanus Gyula park: felső rakpart, a Batthyány tér és Bem tér között

korábban megépült szakasz felhasználásával. - Germanus Gyula park-Zsigmond tér: alsó rakpart A rakpartszélesítés meghiúsulása után beruházó az alsó és felső rakparton felváltva haladó

nyomvonal mellett tette le a voksát, felfűzve így közlekedési felújításokat és fejlesztéseket a

környezetvédelmi beruházásra. Így lett a projekt része a 19-es villamospálya felújítása, az

Erzsébet híd alatti kerékpárút lesüllyesztése és az Üstökös utcai csomópont, felhajtó,

rakpartszélesítés/emelés kiépítése. A nyomvonal kérdése a kiviteli tervezés időszakában sem

csillapodott. A nyertes kivitelező STRABAG MML Kft.-vel is vizsgáltuk a nyomvonal

további optimalizálását (pl: Zsigmond tér-Germanus Gyula park között felső rakparti vezetés). A kivitelezési munka indításakor csak a Hamzsabégi út-Petőfi híd közti szakaszra volt

érvényes vízjogi létesítési engedély. A további szakaszokra elvi vízjogi engedély volt sok-sok kikötéssel. Útépítési-, vasúthatósági-, vízjogi létesítési engedélyezési tervek készültek

(főgyüjtő, partfal, vízcső kiváltás) a megvalósítás időszakában. A kivitelezési dokumentációk

2007-2009 között készültek.