A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

10. szekció: Vízépítés - Sali Emil - Szakai Ákos (FÖMTERV Zrt.): A Budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna tervezése és építése

2 Történeti áttekintés Megvalósult a több mint 130 éves elképzelés! Reitter Ferenc (1813-1874) 1873-ban tervet készített Buda csatornázására. Reitter tervei szerint a főgyűjtő a mai Petőfi híd és Flórián tér

közt épült volna 126/190 cm és 53/79 cm belméretű tojás szelvénnyel (a megépült főgyűjtő 220-120 cm belméretű körszelvény). Az 1960-as évek óta azonban az az elképzelés, hogy a főgyűjtő által összegyűjtött vizeket a

Kelenföldi szivattyútelep közvetítésével juttatják a Központi szennyvíztisztító telepre, ahol

megfelelő kezelés után vezetik majd a befogadóba. A Kelenföldi szivattyútelep és a Zsigmond tér közti mintegy 8,9 km hosszú főgyűjtő csatorna – megszakításokkal – több mint 80 év alatt épült meg. Az 1990-es évek közepéig a teljes hossz mintegy 40%-a készült el. A szakaszok kronológiai felsorolása:  1828-1934: Budafoki úti főgyűjtő a Kelenföldi szivattyútelep és a Dombóvári út között

(1,84 km)  1969-1970: Fő utcai szakasz Batthyány tér és Bem tér között (0,8 km)  1973-1974: Lánchíd alatt az alsó rakparton a Halász utcai feljáróig (0,42 km)  1990-es években rövidebb szakaszok épültek a Bogdánfy úton és az Irinyi József utca keresztezésében (0,41 km) A fennmaradó mintegy 5,4 km főgyűjtő (60%) 2007 és 2009 között épült meg. A főgyűjtő szerepe Buda vízelvezetésében Buda teljes közigazgatási területe (az ide tartozó Duna területével együtt) 173,8 km

2 – ezen belül – a Központi szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területéhez tartozó Közép-Buda térségé

kb. 120 km

2

. Ehhez a vízgyűjtőhöz csatlakozik még Nagykovácsi község is

szennyvízelvezetés szempontjából. A vízgyűjtő terület túlnyomórészt egyesített rendszerrel

csatornázott. A vízgyűjtő területen összegyülekező szenny- és csapadékvizek jelenleg

közvetlenül a Dunát terhelik parti és/vagy sodorvonali bevezetéssel. A meglévő három

nagyobb szivattyútelep (Zsigmond téri, Kelenföldi és Albertfalvai) a szárazidei szennyvizeket

és a háromszorosan hígított szennyvizeket a Duna sodorvonalába juttatják (átemeléssel vagy

gravitációsan) a háromszoros hígítás feletti vizeket a partra vezetik ki (gravitációsan vagy

átemeléssel), a meglévő több mint tíz „kisebb” szabadkiömlő száraz időben napi 500-5000 m

3 szennyvizet vezet a Dunába parti kiömléssel. A Közép-Buda vízgyűjtő terület (és egész

Budapest) legnagyobb szabadkiömlője az Ördögárok száraz időben kb. 50.000 m

3

/d