A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
10. szekció: Vízépítés - Dr. Rátky István (BMGE): A Kisdelta és a Mályvádi árvízi szükségtározók vízbeeresztő műtárgyainak tervezése
RÁTKY - 3 - Kisdelta korszerűsítése tőző vízállás mértékadó maghaladását a dH M fejlécű oszlopban tüntettük fel, d H M ≡H max-MÁSZ. ’Vízszinttartásos’ üzem esetén a modellel törekedetünk arra, hogy a gyulai szelvényben tartsuk a nyitási vízszintet (pl. MÁSZ–0,5 m-t), ha ehhez szükséges volt az összes táblát teljesen kinyitottuk. Legtöbbször az összes tábla teljes nyitásával sem lehetett tartani a gyulai vízmérceszelvényben a kívánt vízszintet. Ekkor a program a megengedhető (Z Trz =90,80 mB.f.-hez tartozó) 25,6 10 6 m 3-nél több vizet engedett be a tározóba. Természetesen nem matematikailag szimulált, hanem tényleges üzem esetén be lehet és be kell zárni a táblákat. Ezekben az esetekben a V max sorban szereplő számított maximális betározott vízmennyiségeket zárójelbe tettük. A tervezéshez szükséges Z küszöb , a nyílások száma és a szükséges maximális vízbevezetés (Q max,Trz ) számított értékeit ez nem befolyásolta. A másik üzemmódnál a ’Robbantásszerű’-nél a gyulai-szelvényben vízszinttartásra nem törekedve, az össze táblát egyszerre, teljesen kinyitottuk (pontosabban a műszaki lehetőségeknek megfelelően, 45 perc alatt) és később nem zártuk azokat. A táblázatban ezek R betűvel jelölt v áltozatok. Ismét hangsúlyozzuk, hogy nem számított, hanem tényleges üzem esetén, ha szükséges, be lehet és be kell zárni a táblákat. Feltüntettük a táblázatban Fehér-Körösön a bukó felvízéhez érkező Q max,Érkező maximális vízhozamot is. ’Vízszinttartásos’ üzemnél előfordult, hogy az előírt vízszinttartáshoz nem volt szükséges az ö sszes szegmenstábla teljes kinyitása. Ezeket az eseteket a Nyitás max sorban jelöltük. A feladatkiírás szerint „A tervezett vízbeeresztő műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy a Körösök vízrendszerére korábban elkészített tározónyitási hatástávolság, számítások szerinti értékei, továbbra is tarthatók legyenek.” (Jegyzőkönyv 2009, kiemelés tőlünk). Az igényelt hatást ávolságokat és a vízszintcsökkentéseket a Kisdelta-szükségtározó tervezését megalapozó 1998. évi számítások adták meg (Rátky 1998). A táblázatban a meglévő kiépítésnél a „ 88,60 mB.f. 70 m-es búkó MÁSZ–0,05 m” fejlécű oszlopokban megadtuk az 1998. évi szám ításokból a tározónyitás tetőzővízszint-csökkentő hatását, nyitás nélküli állapothoz viszon yítva dH NoTrz ≡H max-H max,NoTrz és a számított tetőző vízállásoknak a mértékadó meghaladását d H MÁsz ≡H max-MÁSZ. Összehasonlítás alapjául ezek az értékek szolgáltak. Csak olyan kialakítás jöhetett szóba, mely legalább ezeket a vízszintcsökkentéseket tudta biztosítani. A vizsgált változatok között 7 db volt olyan, amelyekkel a kívánt vízszintcsökkentéseket el lehetett érni. Eddigi tervezői tapasztalatok alapján k izártuk a megvalósítandó változatok közül a 3 nyílású kialakításokat, tekintettel arra, hogy ekkor az utófenékre igen nagy fajlagos vízhozam érkezne és ebből következően a sebesség is nagy lenne. (4 nyíláshoz viszonyítva 3 nyílásnál kb. 30 %-al nagyobb az alvízi terhelés). Biztonsági megfontolások is e mellet szólnak, ha 3 nyílásból egy valamilyen elkerülhetetlen meghibásodás miatt (felhúzószerkezet meghibásodása, beszorulás) nem működne, annak káros következményei nem állnak arányb an a beruházás költségcsökkenéssel. A legalacsonyabb, Z küszöb = 86,60 mB.f. küszöbkialakítást két okból is kizártuk: az igen nagy táblamagasság (6,3 m), és a túlméretezés miatt (az kívántnál sokkal nagyobb vízszint csökkenések). Részletesebb költségszámítás nélkül feltételezhető, hogy – jelen változtatási intervallumok m ellett – a tábla nyílások száma jobban befolyásolja a költségeket, mint a küszöbszint változtatása. Tehát, ha biztosítható 4 nyílással is a kívánt vízszintcsökkentés, akkor a fent említett költséghatékonyság miatt az 5 nyílás alkalmazását is elvethetjük. .
