A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

10. szekció: Vízépítés - Péter Gábor Zoltán - Dr. Tóth László (Mélyépterv Komplex Zrt.): Nagyátmérőjű nyomócsövek Duna alatti átvezetése

2 tulajdonviszonyok alapján. Ennek részletezése nem tárgya ezen szakcikknek, ugyanakkor

kiemelten célszerű elemezni a nyomócsőpárok magassági (mélységi) vonalvezetését a Duna, illetve a soroksári Duna-ág keresztezése okán. 1. ábra. Átnézeti helyszínrajz A Duna 500 m szélessége, a csepeli Szabad-kikötő közelsége és a Duna élővilágával

kapcsolatos környezetvédelmi előírások alapján a legcélszerűbb műszaki megoldásnak a mélyvezetéses nyomvonalat kellett elfogadni. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az a

földtani adottság, hogy a szóban forgó nyomvonalon a Duna tényleges medre alatt kezdődik

az az alapkőzet, amit szakemberek kiscelli agyagként emlegetnek. A mederfúrások adataira

támaszkodva mintegy 5 m-es takarással volt tervezhető a nyomócsőpár helyzete mélységi

értelemben. A jellemzően 20-25 m mélységű vonalvezetést ismert építéstechnológiai megoldások tették

lehetővé. Az u.n. mikrotunneling eljárást fejlett európai országokban alkalmazták először, de

az utóbbi években már magyarországi referenciák is vannak. A legjelentősebbet az COLAS ALTERRA Zrt. teremtette meg az elmúlt években befejeződött szegedi csatornahálózati és

szennyvíztisztító telepi fejlesztésekkel. Nagyátmérőjű főgyűjtőket építettek talajvizes

területen ezzel az építéstechnológiai eljárással. A COLAS ALTERRA Zrt. fővállalkozásában

épültek tárgyi nyomócsövek is. A hivatkozott szegedi beruházásban szerzett gyakorlati

tapasztalatok nyilvánvalóan hozzájárultak a Duna alatti mélyvezetésű szakaszok tervezett

megoldásához. Lényeges különbségként a jelentősen nagyobb mélység, illetve - a szegedi gravitációs főgyűjtő csatornával szemben - a nyomócső igények említhetők. A Kelenföldi