A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Dr. Kovács Péter - Dr. Vasvári Vilmos - Szakács Zsuzsanna (KDVKÖVIZIG): Az RQ-24 típusú radaros vízhozammérő berendezés Ipoly-Balassagyarmat állomáson végzett próbaüzemének tapasztalatai
7 6. ábra: Másodlagos (keresztirányú) áramlások a szelvényben A 4. ábra alapján látható, hogy a válaszott háromszög háló segítségével tetszőleges s zelvényformák vízállás függően nagyon pontosan és részletesen leképezhetők. Ezenkívül a d iszkretizálás alapján a hidraulikai határok mentén változó érdességek nagyon részletesen vehetők figyelembe, hiszen a véges elem háló minden háromszög elemének külső éléhez t etszőleges egymástól független érdesség rendelhető. A numerikus modellt különböző szerzők pontos laborméréseivel hasonlították össze, m elynek eredménye a sebességeloszlás egyezősége tekintetében nagyon jó volt. A z eljárást Németországban a Müncheni Műszaki Egyetem vízépítési l aboratóriumában és a Szövetségi Hidrológiai Intézetben vizsgálták felül. Az eljárást különböző nagyságrendű folyókon és csatornákban, azok különböző vízhozamai mellett t esztelték. Az Elba drezdai szelvényében a 157 és 825 m 3 /s-os vízhozam tartományban 12 mérés alapján az átlagos hiba 2,6 % (max. 6,7 %) volt, a Duna kelheimi szelvényében a 139 és 2048 m 3 /s-os vízhozam tartományban 28 mérés alapján az átlagos hiba 3,0 % (max. 9,2 %) volt. A modell mind labor, mind természeti körülmények között igen jó egyezést mutatott a mérési eredményekkel, annak ellenére is, hogy természetes vízfolyásoknál, nagyobb folyóknál az energiavonal esését becsléssel határozták meg a modellezéshez. A kalibrálási eljárás adatszükséglete a következő: a teljes várható v ízállástartományban történő szelvényfelmérés adatai, adatok a meder, a partok és az ártér állapotáról, minőségéről, a vizsgálandó vízállás és vízhozam tartomány, lehetőség szerint a m érési szelvény al- és felvizének digitális fotói, helyszínrajza, amennyiben már előre ismert, a kkor a műszer által végzett sebességmérési pont pozíciójának adatai. (Kölling, 2004) 3. 4. A radar vízhozammérő berendezés felszerelésének irányelvei A mérőhely helyes kiválasztása és elhelyezése nagy jelentőséggel bír. A vízfelszín s em teljesen nyugodt, sem különösen felkavart nem lehet. A vízfelszínen legalább felismerhető hullámzásnak kell lennie. A besugárzott mérési felületen nem szabad köveknek, örvényeknek, forgóknak, vízmosta üregnek lenni. Nem mozgó tárgyak (mint pl. parti kövek) nem befolyásolják a mérési eredményt, azonban a patakok menti parti növényzet (bokrok), melyet a szél mozgat, a mérési eredmény meghamisításához vezethet. A maximális megengedett vízfelszín feletti felszerelési magasság 15 m. A vízfelszín feletti minimális távolság a kisugárzás irányában 0,5 m. A szenzor kibocsátási szöge 10° ill. 20°, az antenna irányának megfelelően, ami természetesen a mérési felület irányát és n agyságát is befolyásolja.
